h i r d e t é s
Az év elején 4 százalékos minimálbér-emelésben (ami alapesetben 167 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében pedig 219 ezer forintot) állapodtak meg a szociális partnerek, azaz a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak februárban kerülhetett sor a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelésére.
Körülbelül két hete egy közös bérstratégiát fogadott el az öt hazai szakszervezeti konföderáció, ám a napokban két nagy szövetség váratlanul kihátrált a javaslat mögül és még a megszellőztetett kormányzati minimálbér-emelési javaslatánál is alacsonyabb igényekkel állt elő - írja a Napi.hu.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadta el a hétfői tárgyaláson meghatározott bruttó 111 000 forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot.
A munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén.
A minimálbér nettó értékének a létminimumhoz való felzárkóztatását tartják prioritásnak a munkavállalói szervezetek, ám ellenállással találkoznak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Kiderült az is, hogy a parlament egyelőre nem tárgyalja a Munka törvénykönyve módosításait.
A jelenlegi, munkaerőhiány szülte bérfeszültség feloldásához szükséges a hazai adó-, és járulékkörnyezet megváltoztatása - ezt immár nem csak a szakszervezetek, hanem prominens vállalkozói érdekképviseletek is hangoztatják. A minimálbér-emelés mértékéről azonban még nincs egyetértés.
