Mind a 4 millió munkavállaló 20 ezer forinttal többet kaphatna, a minimálbéresek havi juttatása pedig 140 ezer forint közelébe emelkedhetne, ha valóban átalakul a cafeteria rendszer és készpénz váltaná fel a mostani étkezési- és ajándékutalványokat - írja a Magyar Idők szombati száma.
Idén januárjától a mindenkori minimálbér havi bruttó 111 ezer forint. Ennek nettó összege (ha semmilyen családi kedvezményt nem veszünk figyelembe) 73 815 forint. Ez kb. 5 ezer forinttal magasabb, mint tavaly. A Bankmonitor.hu azt vizsgálta meg, hogy mennyivel növelte meg ez az összeg a hitelezhetőséget.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadta el a hétfői tárgyaláson meghatározott bruttó 111 000 forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot.
A munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén.
Miután a második negyedévben hatalmasra növekedett a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék között, a harmadik negyedéves számok a szakadék további mélyüléséről árulkodnak. Ezzel újabb történelmi rekordra nőtt a differencia.
Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről egyeztetnek, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták, az adótörvényekkel együtt. A Policy Agenda elemzése a tárgyalások végkimenetél latolgatta.
A minimálbér nettó értékének a létminimumhoz való felzárkóztatását tartják prioritásnak a munkavállalói szervezetek, ám ellenállással találkoznak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Kiderült az is, hogy a parlament egyelőre nem tárgyalja a Munka törvénykönyve módosításait.
Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adótörvények két fontos elemének, a személyi jövedelemadó-kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkentésének, valamint a két eltartott utáni családi adókedvezmény havi 20 ezer forintról 25 ezer forintra történő emelésének hatását vizsgáltuk négy különböző bruttó bérszint esetén.
A minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra. Ez inkább a jómódú háztartásokat érinti hátrányosan, de sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul jár. A nyertesek az alacsony keresetű dolgozók.