A jegybanki adatok alapján az idén áprilisban még 82 ezer lakossági ügyfél 127 ezer hitelszerződése volt moratóriumban. Ez összességében mintegy 465 milliárd forint hitelt, a teljes lakossági állomány 5 százalékát teszi ki. Közel 2 ezer vállalkozás 3 ezer hitelszerződését sem fizetik, ami mintegy 180 milliárd forint kölcsönt, a vállalati állomány kevesebb, mint 2 százalékát jelenti. A moratóriumnak ugyanakkor ára van: mivel a törlesztőrészletek a fizetés megkezdésekor nem emelkedhetnek (kivéve, ha változó kamatozású hitelről van szó, de év végéig a jelzáloghiteleknél ez esetben is él a kamatstop), a futamidőt kell megnyújtani, ezalatt pedig hosszabban ketyeg a kamat is.

Az átlagos moratóriumos lakáshitelnél még 14 év van hátra a futamidőből, és 8,5 millió forintra rúg a tartozás, a kamat pedg 5 százalék. Az MNB számításai szerint a lakáshiteles moratóriumosok átlagosan további 283 ezer forint kamatfizetési többletteherre számíthatnak, ha december 31-ig igénybe veszik a fizetési halasztást. A korábban felgyülemlett moratóriumi kamatokkal együtt ez összességében mintegy 1,7 millió forint többlet-kiadást jelent, a futamidő pedig 4 évvel és 10 hónappal nő. Ebből 10 hónapot jelent az idei év második fele.

A moratóriumos személyi kölcsönök átlagos hátralévő futamideje 4,5 év, a tartozás még 2,5 millió forint, a kamat 13 százalék. A fizetés év végéig tartó szüneteltetése ez esetben átlagosan 187 ezer forint többletet jelent. A korábbi moratóriumban felhalmozott kamatokkal együtt ez a tartozás közel felével, 1,2 millió forinttal növeli meg a visszafizetendő összeget, a futamidőt pedig 4 évvel és 3 hónappal nyújtja el. Ebből 9 hónapot az idei második félév halasztása hoz. 

Aki kilépne a moratóriumból, annak semmit nem kell tennie: ha nem ad be újabb kérelmet a moratórium folytatásáról július 31-ig, akkor visszaáll korábbi törlesztőrészlete. (Népszava)