Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala
Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.
Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala - Forrás: bzsombor.hu
A Börzsöny egykor a kisvasutak által talán leginkább behálózott hegységünk volt, amelyek a maradványai mind a mai napig láthatók. A hálózatot 1893-ban kezdték el kiépíteni, 1955-re pedig mintegy 200 kilométer hosszúságú kisvasúthálózat készült el. Természetesen ekkor elsősorban gazdasági vasútként használták.
A kisvasutak kiépítése a mindenkori fakitermeléshez, esetleg a kőbányászathoz alkalmazkodott, így a komolyabban kiépített, mozdonyokkal kiszolgált fővonalakat időszakosnak tekinthető, akár csak néhány évig működő mellékvonalak egészítették ki, amelyeken a lóvontatás is gyakori volt.
A hegység legismertebb kisvasútja, a Kismaros–Királyrét vonal már 1954-ben megkezdte a személyszállítást. Később az erdei fuvarozást egyre inkább közúti gépjárművekkel valósították meg, amit ma is gyakran tapasztalhatunk erdeinket járva. A börzsönyi hálózat ennek térnyerésével párhuzamosan egyre csökkent, manapság már csak három kisvasút közlekedik a hegységben.
A kemencei kisvasút
A kemencei kisvasúti vonalak kiépítése 1911-ben kezdődött. A Csarna-völgyön és a Kemence-patak völgyén keresztül egészen a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy alá elértek a sínek. A hálózat több mint egy évszázados üzemelése során talán két olyan évet is nehéz lenne találni, amikor az állandóan változó mellékvonalak miatt ugyanolyan lett volna a kiépítettsége.
Mindenesetre elmondható, hogy a Nagy- Hideg-hegy–Csóványos vonaltól északra szinte minden völgyben volt kisvasúti forgalom.
Ezt követően a Kisvasutak Baráti Köre kezdte meg a vonal helyreállítását erdészeti segítséggel, amelyen manapság a Feketevölgy Panzióig közlekedik vonat a 4 kilométer hosszú pályán, jellemzően márciustól októberig, a főszezonban hat vonatpárral. Időközben fejlesztették a kemencei kisvasúti állomást is, ami ma országosan egyedülálló bemutatóhelye a kisvasúti technikai örökségnek.
E fejlesztések nagyrészt a Kisvasutak Baráti Köre civil szervezetnek és önkéntesei több évtizedes erőfeszítéseinek köszönhetők, akiket az Ipolyerdő Zrt. is egyre inkább támogatott tevékenységükben.
Vita a Csarna-völgyi szakasz helyreállításáról
Az elmúlt évek kisvasúti fejlesztéseket támogató kormányzati döntései után, illetve a kemencei alsó szakasz helyreállítását követően megkezdődött a Csarna-völgy felső részén, a korábbi Halyagos megálló környezetéig egy további, mintegy 3 kilométeres vonal helyreállításának az előkészítése, ami 2018 őszére engedélyeztetési szakaszba lépett.
Forrás: Odakint
A kivitelezés egyre közeledtével egyes természetvédelmi szervezetek kereszttűz alá vették a beruházást, amit az érintetlen természeti környezetbe való környezetromboló fejlesztésnek bélyegeztek. A főbb indokaik a következők voltak:
az érintetlen völgy egyedi flórának és faunának ad otthont, a beruházással járó környezeti terhelés, a megjelenő buldózerek és az egyébként már üzemelő öt börzsönyi kisvasút nem indokolják a helyreállítást.
A helyszín és a völgyben üzemelő kisvasút ismeretében ezek az érvek jóindulattal is csak részben alátámaszthatók. A természetvédelem egyes szereplői által gerjesztett hullámok mindenesetre – hogy stílszerűek legyünk – sikeresen alámosták a helyreállítási projektet.
A vehemens kommunikáció sajnos nem nyújtott lehetőséget érdemi vitára, és a valóságos állapotok bemutatása gyakorlatilag elmaradt.
Néhány tény, ami kimaradt ebből a folyamatból:
- Nemzeti parki területeken még a nemzeti park által a közelmúltban kialakított és üzemeltetett kisvasút is közlekedik az országban, a Börzsöny mellett például a Bükkben, a Hortobágyon és a Gemencben, a kisvasút által érintett egyéb védett területeket pedig szinte lehetetlenség felsorolni. Ezeken a vonalakon gyakorlatilag teljes körűen szerveznek vadmegfigyeléssel kapcsolatos kisvasúti programokat.
- Az „érintetlen” Csarna-völgy több mint egy évszázada rendelkezik kisvasúttal, illetve kijelölt túraútvonal is vezet benne.
- Az 1999-es áradást követő helyszíni állapotok ránézésre is könnyen megítélhetők, természetvédelmi szempontból is. A kisvasúti pálya sínjei, töltése, hídelemei romokban ugyan, de teljes körűen ott vannak a völgyben.
- A térség egyedülállónak mondott flórája, faunája ma is ebben a kisvasutat is magába foglaló környezetben él, ide telepedett vissza.
- A völgyben ma is van tehergépjármű- és munkagépforgalom.
- A kisvasúti romok esetleges felszámolása (kivétele a földből és helyszínről való elszállítása) hozzávetőleg ugyanakkora környezeti beavatkozással járna, mint a helyreállítás.
- Az alsóbb szakaszokon néhány híd beemelésétől eltekintve évtizedek óta önkéntesek által, kézi munkaerővel, a sínekről zajlott a vonal helyreállítása. Ez nem szúrta senki szemét, hiszen épp a helyszínen, a Csarna-völgyben szolgáltat rá példát, hogy lehetséges a környezeti állapotok megkímélésével helyreállítani az elmosott szakaszokat.
- A Kemencei Múzeumvasút manapság is rendelkezik elektromos meghajtású mozdonnyal.
- A vonal kiszolgáló műszaki háttere és szakembergárdája biztosítva van, ilyen jellegű járulékos fejlesztésre nincs szükség, hiszen jelenleg is üzemelő vonalról beszélünk.
Az országos és a helyi forgalmi adatok is erősödő keresletről tanúskodnak a kisvasutak iránt, míg a kisvasutak környezetkárosító hatása nem igazán alátámasztható. Mindenesetre sajnálatos, hogy ezzel a döntéssel erősödik a Csarna-völgy barnamezős jellege, a helyszínen lévő kisvasúti infrastruktúra teljes tönkremenetelével. A sínek, töltések, hídelemek bomlási ideje nem igazán ismert, de talán lesz még lehetőség újragondolni az évszázados Csarna-völgyi kisvasút helyreállítását, hogy az a természetbarátokat szolgálja.
Forrás: Erdőgazdaság és Faipar/Magyar Mezőgazdaság (Ezt a cikket a Magyar Mezőgazdaság 2018/50 számában olvashatja.)
Szerző: Víg Tamás / magyarmezogazdasag.hu
