h i r d e t é s

Devizahitelek - A közjegyzők vajon miért dugták homokba a fejüket?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Devizahitelek - A közjegyzők vajon miért dugták homokba a fejüket?

2015. június 26. - 10:40
0 komment

Egy magánszemély bírósághoz fordult, mert a közjegyző úgy engedélyezte ingatlanja végrehajtását, hogy a szerződés tisztességességét nem vizsgálta meg. 

Az Európai Bíróságon jár az ügy.

Így kezdődött az egész

Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, az uniós irányelvekkel összhangban van-e a magyar szabályozás illetve a közjegyző eljárása.

A bíróság dolga, nem a közjegyzőé

Pedro Cruz Villalón főtanácsnok azt írja indítványában: a korábbi gyakorlat alapján a fogyasztói szerződésekben rögzített feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét kizárólag a bíróságoknak kell vizsgálniuk, a közjegyzőkre nem terjed ki ez a kötelezettség. A főtanácsnok szerint  a magyar szabályozás nem ellentétes az uniós irányelvvel.

A magyar jog lehetővé teszi, hogy a bírósághoz olyan keresetet nyújtsanak be a felek, amelyben vitatják a záradék kiállításának alapjául szolgáló szerződés érvényességét. Márpedig ezen eljárás keretében a nemzeti bíróságok főszabály szerint kötelesek a szerződés feltételei esetlegesen tisztességtelen jellegének az értékelésére.

Ezenkívül Magyarországon a fogyasztóknak lehetőségük van bírósági eljárás megindítására a végrehatás megszüntetése vagy korlátozása érdekében.

Ez még nem az ítélet

Ezzel persze még nincs vége az ügynek: a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, csak javaslatot tesz. Ez alapján kezdik meg a tanácskozást a bírák, ítélet később várható.

 

fullank.com (Címlap: Forrás: jokortv.hu)

Posted by SEJT on 2015. június 26.