Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy negyven Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt szeptember 20-án azon a fogadáson, amelyet azzal a céllal rendeztek meg, hogy

az Alkotmánybíróság magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez.

Az elnök a diplomatáknak azt mondta, bár az alaptörvény az Alkotmánybíróság hatáskörét egyes költségvetési jellegű kérdésekben – részlegesen és időlegesen – korlátozta, összességében egyértelműen erősödött a jogállamiság őreként betöltött szerepe.

Fontos különbség ugyanis a 2012. január elsejét megelőző időszakhoz képest – folytatta –, hogy az Alkotmánybíróság immár mindhárom hatalmi ág, így a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol. Mégpedig a német alkotmánybírósághoz igen hasonló jogosítványokkal.

Forró ősz várható

Sulyok Tamás tájékoztatása szerint az új hatáskörű Alkotmánybírósághoz az elmúlt öt évben mintegy 9500 érintett magánszemély vagy szervezet fordult. Emellett 452 bíró kezdeményezett eljárást, míg az ombudsman 59, a parlamenti képviselők 19 alkalommal nyújtottak be indítványt. Az ügyek átlagos átfutási ideje körülbelül fél év, az alkotmányjogi panaszoké pedig kétszáz nap volt.

A testület elnökének diplomáciai offenzíváját magyarázhatja, hogy igencsak forró ősz vár az alkotmánybírákra, hiszen

pikáns politikai ügyek egész sora fekszik előttük.
Ezek között szerepel többek között Székely László alaptörvény-értelmezési kérdése a kvótaügyben. Az alapvető jogok biztosa négy kérdést fogalmazott meg, amelyek közül háromra tavaly decemberben megszületett a válasz.

Vajon mint mondtak a diplomatáknak az elfektetett ügyekről, a nem tárgyalt ellenzéki beadványokról? Fotó: MTVA Bizományosi/ Róka László Forrás: zoom.hu

Egy kérdést viszont elkülönített a testület. Éppen azt, amelynek kapcsán – a csoportos kitoloncolási tilalomra hivatkozva – akár azt is kimondhatja, hogy Brüsszel és az Európai Bíróság korábbi döntéseitől függetlenül nem lehet Magyarországtól a beleegyezése nélkül, egyoldalúan hatáskört elvonni.

A kvótaügy mellett még számos további, politikailag kényes indítvány vár döntésre. Az alaptörvény-alkotók némileg elszámolták magukat, amikor azt hitték, hogy a megosztott parlamenti ellenzék képtelen lesz megfelelő számú aláírást gyűjteni egy-egy alkotmánybírósági kezdeményezés mögé.

Mint korábban megírtuk, jelenleg 17 ilyen indítványon ül a testület.

Azaz a 19 eddig érkezett ellenzéki kezdeményezés közül csupán kettőben született döntés.

A restanciából a legkorábbit, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítását támadó beadványt két és fél éve juttatták el a Donáti utcába, de az alkotmánybírák – noha 2015 decemberében kétszer napirendjükre tűzték a tervezetet – még nem tudtak dűlőre jutni.

Bár az ellenzéki indítványok elbírálásának nincs határideje, legalább három olyan üggyel kellene az idén szembenézniük alkotmánybíráknak, amelyeknek intézése (vagy nem intézése) „beárazhatja” az intézményt.

Plakáttörvény, civilek

Az egyik ilyen az úgynevezett plakáttörvény, amely gyakorlatilag megtiltja a pártoknak a kampányidőszakon kívüli plakátolást.

Emellett a jogszabály más „fogyatékosságban” is szenved: kétharmados helyett feles többséggel fogadták el a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseit, és a kormányzati többség az Állami Számvevőszék helyett a kormányhivatalokat hatalmazta fel a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére.

Mondaniuk kell majd valamit a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről is, amely bizonytalan jogi fogalmaival inkább csak a civil szervezetek megbélyegzésére és vegzálására látszik alkalmasnak. (A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a

bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott adóévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az érintetteknek a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.)

Az ügy súlyát jelzi, hogy az ellenzéki kezdeményezés mellett 23 civil szervezet is összefogott, és közösen fordultak alkotmányjogi panasszal az alaptörvény védőihez.

Alaptörvény-sértő a CEU-törvény?

Az úgynevezett civiltörvény mellett a lex CEU sorsát is kiemelt figyelem kíséri. (A törvénymódosítás szerint a jövőben csak akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.) Ebben az ügyben négy tekintélyes jogtudós támogatta meg beadványával az ellenzéki kezdeményezést.

Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok három pontban foglalták össze véleményüket: a lex CEU az egyetemi autonómiát alaptörvény-ellenesen sérti; alaptörvény-ellenesen korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot; és a jogállamiság is sérelmet szenved.

Ha az állam teljesíthetetlen működési feltételeket támasztana az egyetemekkel szemben, akkor a kutatás és tanítás tartalmának, módszereinek önálló meghatározására sem lenne lehetőség. Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia

– olvasható a jogtudósok beadványában.

zoom.hu