A szabad tőkemozgással szembe megy az a magyar jogszabály, amely visszamenőleges hatállyal, kompenzáció nélkül nélkül szüntette meg a magyar állam a nem egyenes ági rokonok között termőföldre haszonélvezeti, használati jogról kötött szerződéseket.

A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához, hogy előzetes döntéshozatali eljárással értelmezi a magyar bíró számára az uniós jogszabályt.

Saugmandsgaard Oe, az uniós bíróság főtanácsnoka az uniós joggal ellentétesnek véleményezte a haszonélvezeti, használati jogszabályt. Ez a vélemény ugyan nem kötelező a bíróságra nézve, de ritkán születik a főtanácsnoki megállapítással ellenkező ítélet.

Az eljáró szombathelyi bíróságnak az uniós bíróság döntését figyelembe véve kell majd meghoznia a saját ítéletét

- nyilatkozta a Népszavának Lattmann Tamás, nemzetközi jogász, a Prágai Nemzetközi Intézet kutatója.

Ez egyedi ügy, de a hasonló perekben a többi bíróságnak is az uniós bíróság értelmezése alapján kell döntenie.

Ha sorozatban a tagállami joggal ellentétes bírói gyakorlat alakul ki, akkor felül kell vizsgálni a magyar jogszabályt, mert akkor egyértelmű, hogy a magyar jogszabály az uniós joggal ellentétes.

Ennek akár kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.

A haszonélvezeti jog megszüntetésről 2013. decemberében hoztak törvényt.

A hivatalos propaganda azzal indokolta a jogszabályt, hogy ezeket a megállapodásokat a gazdák gyakran olyan, főleg osztrák termelőkkel kötötték, akik nem vásárolhattak földet Magyarországon, de ilyen módon mégis birtokhoz juthattak.

Emellett a spekulánsok elleni harcra is hivatkozott a kormány.

A törvény már meghozatalakor több sebből is vérzett.

Az egyik, hogy nem csak a külföldi gazdákat, állítólagos spekulánsokat sújtja. Ha például elválik egy házaspár, és az apáé marad a haszonélvezeti jog, az anyánál pedig a föld, így a gyermek, gyermekek érdekei nem sérülnek, nem lehet eladni az örökségüket.

A törvény miatt az apa elveszítette a haszonélvezeti jogot, hiszen nem egyenes ági rokonok

- hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. Ugyanez a történet, ha a gyermektelen nagynéni, nagybácsi földet vett az unokahúgnak, öccsnek, de a haszonélvezeti jogot megtartotta.

Több ezer ilyen esetről lehet szó.

A luxemburgi szakértő szerint diszkriminatív a magyar földtörvény azért is, mert társaságok nem vehetnek földet, holott a termőfölddel magánszemély, akár egyenes ági rokon is spekulálhat.

Jelenleg Magyarországon kívül minden tagállamban vásárolhatnak a cégek termőföldet, természetesen megfelelő jogszabályi keretek között.

Léteznek európai megoldások a spekuláció megfékezésére.

Például a helyi közösségek kezébe kell adni azt a jogot, hogy dönthessenek, ki vehet földet a településen

- jegyezte meg a Népszavának Gőgös Zoltán. Ilyen próbálkozása volt az Orbán kormánynak a helyi földbizottságok létrehozásával, de végül egy sem alakult meg.

Helyettük a Fidesz országgyűlési képviselője vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fennhatósága alá került a földeladás felügyelete.

Ennek talán az lehet az oka, hogy a helyi gazdákból is álló bizottságok nem mindig a "megfelelő" baráti vevőjelöltnek ítélték volna vételi jogot.

nepszava.hu