Queenslandet egymás után érik a természeti csapások – nem elég, hogy rekordhőség tizedeli az élővilágot, óriási zivatarok is sújtják a térséget, a károk meghaladják az egymillió dollárt. Ilyen áldatlan körülmények között kell hadakoznia az ausztrál államnak saját kormányával, ami több mint egymillió tonna kotrási iszapot öntene a korallzátony otthonául szolgáló vizekbe.

A Nagy-Korallzátonyt szűnni nem akaró stresszhatások érik: az algakicsapódás miatti korallfehéredés mellett a mostani áradások irtózatos mennyiségű szeméttel, iszappal és mezőgazdasági tevékenységből származó méreganyaggal árasztották el a jobb sorsa érdemes térséget. Ha ezek leülepednek a korallzátonyon az helyrehozhatatlan károkat eredményezhet, mivel a felgyülemlő üledék elzárja a napfénytől a korallokkal létfontosságú szimbiózisban lévő algákat.

Többek között ezért is váltott ki komoly aggodalmakat az ausztrál kormány lépése. A Nagy-Korallzátonyt szigorú szabályozás védi az illegális hulladéklerakástól, akad azonban egy jogi hézag: a törvény nem vonatkozik a kikötői karbantartás nyomán keletkező hulladékra. Az iszap az észak-queenslandi Hay Point Portból származna, e kikötő kulcsfontosságú Ausztrália számára a szénexport miatt.

A legutolsó dolog, amire most a korallzátonynak szüksége van, hogy még több iszapot öntsenek rá, különösen az elmúlt hetek áradásai után"

– nyilatkozta Larissa Waters queenslandi szenátor, aki szerint ezzel szemétlerakóvá amortizálnák a világ egyik legnagyobb természeti képződményét. A kikötőt üzemeltető cég erre úgy reagált, hogy az előzetes hatástanulmányok alapján nem számolnak komoly környezeti károkkal, az iszaplerakásnak legfeljebb rövid távú hatásai lehetnek.

A munkát a tervek szerint március elején kezdenék, és negyven napig tartana. (BBC\IFL Science) / origo.hu