Európában a következő egy évben öt dominó dőlhet el Nagy-Britannia és az Egyesült Államok után, mármint abban az értelemben, hogy öt olyan szavazás lesz, amely a populista politikai erők és politikusok előretörését hozhatja a hagyományos elittel szemben - vezeti felösszefoglalóját a Bloomberg.

Minden nemzeti szintű népszavazásnak vagy választásnak két fő témája lesz: a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése, a középosztály süllyedése és a bevándorlás. És a voksolások végeredményét lehetetlen előre jelezni.

A Brexit-szavazás és az USA-elnökválasztás bebizonyította, hogy a közvélemény-kutatások alulbecslik a szélsőséges, nacionalista programok vagy jelöltek támogatottságát - mondja Bob Janjuah, a Nomura vezető elemzője.

Brit nyitány

Ha sorra vesszük a referendumokat és választásokat, akkor a brit függetlenségi népszavazás kívánkozik az első helyre. A választók nem hallgattak a kormányra, az jegybankra, az IMF-re, a NATO-ra vagy az USA elnökére, Barack Obamára, akik, amelyek mind-mind erősen javallották, hogy tegyék az X-et az EU-ban maradás mellett.

Trump keddi győzelmét Nigel Farange, a brit függetlenségi párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, hogy nagyvállalatok, a nagybankok és a hagyományos politikai elit "gonosz" szövetsége a végéhez közeledik.

Jobb Brexit-esély

Elemzők szerint egyébként az ingatlanmágnás hatalomra kerülése javítjaa londoni kormány pozícióit az uniós válási tárgyalásokon. Ha ugyanis Trump elnöksége alatt - ahogy az jelöltként jelezte - az USA hátrább húzódik a nemzetközi biztonságpolitikában, lazítja NATO-elkötelezettségeit, akkor növekedhet az erős hadsereggel és titkosszolgálattal rendelkező Egyesült Királyság szerepe Európa biztonságának biztosításában.

Jönnek az olaszok

A nyugati világ harmadik eldőlő dominója Olaszország lehet, ahol december 4-én rendeznek népszavazást az alkotmány módosításáról. A változtatás célja, hogy stabilabbá tegye a kormányzást az országban, Matteo Renzi miniszterelnök azt ígérte, hogy lemond, ha elbukik a javaslata.

A közvélemény-kutatások szerint - mármint ha hinni lehet ezeknek - kis különbséggel vesztésre áll.

Ha bukik, és ezért előrehozott választások lesznek, akkor jöhet Beppe Grillo volt humorista Öt Csillag mozgalma. Grillo Trump váratlan győzelmét úgy értékelte, hogy az a információs rendszer, a tévék, a nagy sajtóorgánumok, az elemzők és az újságírók apokalipszise. Az Öt Csillag népszavazást akar Olaszország eurótagságáról.

Enrico Letta volt kormányfő arra figyelmeztette a hagyományos politikusokat, hogy gondolják át viszonyukat a szavazókkal. Hillary Clintonra, a demokraták elbukott jelöltjére célozva azt mondta, hogy vége a hosszú politikusi karriereknek. A tradicionális pártoknak a mai formájukban, szintén végük - véli Letta.

Második kör Ausztriában

Ugyancsak december 4-én lesz a választási rendszer hibája miatt megismételt osztrák elnökválasztás. Bár Ausztriában a kancellár kezében van a tényleges hatalom, az elnök személyében a második világháború óta először kerülhet hatalomra Nyugat-Európában szélsőjobboldali politikus.

A zöld és a radikális jobboldali jelölt közt - akárcsak az előző körben - túl kicsi a különbség ahhoz, hogy meg lehessen jósolni a szavazás kimenetelét. Christian Kern kancellár úgy értékelte az amerikai voksolást, hogy a jövőben a választások várhatóan durva csaták lesznek a középosztály csoportjai között, aminek egyébként ő áll elébe.

Holland menet

Hollandia nyitja a jövő évi európai választási sorozatot március 15-én parlamenti szavazással. A nyugat-európai országban tíz éve erős a radikális jobboldal, ugyanakkor aligha kerülhet hatalomra. Várakozások szerint 13 párt juthat be a parlamentbe, ami elve megnehezíti a kormányalakítást - ahogy erre sokszor volt példa az elmúlt években.

Emellett hiába halad fej fej mellett az élen Mark Rutte Liberális pártja és Geert Wilders iszlámellenes Szabadságpártja, Rutte kijelentette, hogy nem lépnek koalícióra Wildersékkel. A kis pártokból aztán aligha tudnának életképes koalíciót összegereblyézni. A Szabadságpárt egyébként a brit referendumot másoló függetlenségi, azaz Nexit-népszavazást akar.

Trump győzelme azt jelenti, hogy a populista politika elfogadottabb lesz a nyugati világban - véli Kees Arts, a Groningeni Egyetem politológus professzora. Ugyanakkor riadójelzést adhatott számos olyan pártnak, amely kissé szundikálva készült a márciusi választásra.

Francia kérdés

A radikális unió- és bevándorlóellenes francia Nemzeti Front kiválóan szerepelt az elmúlt évek helyhatósági választásain, és esélye van arra, hogy elnöke, Marine Le Pen megnyerje a május 7-ei elnökválasztást.

A baloldali Francois Hollande államfő a francia történelem legnépszerűtlenebb elnöke. Kihívója a 2007 és 2012 közti kormányzása alatt erősen amortizálódott Nicolas Sarkozy vagy Alain Juppé lehet, ami a november végi konzervatív házi választásokon dől el.

Az előjelek vészesek. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is mindenki azt mondta, ami néhány napja még az USA-ban is járta: Donald Trump nem válhat az USA elnökévé - Marine Le Pen nem lehet francia elnök.

Volt már rá példa, hogy a kétfordulós elnökválasztáson a második körben a mérsékelt baloldali szavazók a mérsékelt jobboldali jelöltre voksoltak a radikális induló kiszorítása érdekében. Ugyanakkor kedd óta nagyon sokan eléggé idegesek Franciaországban.

Német zárszó

Németországban szeptemberben lesznek parlamenti választások. Jelenleg ez az ország, amely a leginkább ellenáll a populista nyomulásnak. Ugyanakkor az euroszkeptikus, bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke, Frauke Petry örvendezett Trump sikerének.

Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem kell hinni a - pártot egyébként 15-20 százalékra mérő - közvélemény-kutatásoknak. Kissé rontja a képet, hogy Trump őrülteknek nevezete az AfD-seket.

Emelkedik Merkel

Angela Merkel decemberben jelenti be, hogy indul-e kancellári poszt megőrzéséért. Megengedő menekültpolitikája miatt pártja, a konzervatív CDU az elmúlt hónapokban begyűjtött néhány helyhatósági választási buktát és országos népszerűsége is csökkent (miközben az AfD-é nőtt). Ugyanakkor még mindig a CDU/CSU még mindig messze az ország legnagyobb politikai ereje.

Egyes liberális elemzők azonban az USA "eleste" után őt minősítették a demokratikus világ első számú vezetőjének. Vélhetően ez az imázs amellett szóló érv lesz, hogy megpróbálja megszerezni a felhatalmazást negyedik kormányzati ciklusára is. Népszerűségének némi megingása ellenére esélyei kiválóak.

Mindenki hibás

A populista demagógia nem csupán amerikai probléma. A politikai viták a Nyugat más részein is aggasztó stílusban folynak - idézte Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter reakcióját a Trump győzelmére a 444.hu. A politikus szerint ehhez az is hozzájárul, hogy az interneten egyáltalán nem számít, igazak-e a megjelenő állítások vagy sem, a lényeg az, hogy felkeltsék az olvasók indulatait. Schäuble kifogásolja a gazdasági-politikai állásfoglalások végletes leegyszerűsítését is, szerinte ennek is van egy alsó határa.

Nem kímélte a pénzügyminiszter a politikai, gazdasági és társadalmi eliteket sem. Szerinte ezek is felelősnek a populizmus előretöréséért, mert hibáikkal és vétkeikkel sokszor a rossz bizonyítványt állítanak ki magukról. Hozzájárul az átlagemberek bizalmatlanságához, hogy a gazdasági-politikai döntéshozatali folyamatok szinte teljesen követhetetlenek.

napi.hu