Hét pontot sorol fel, a többi között azt hangsúlyozva: "nem legitimálhatjuk a rendszert azzal, hogy eljátsszuk a parlamenti demokráciát", az orbánozás céltalan, megélhetési kérdésekre kell fókuszálni és "kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon"

A Magyar Hang oldalán közzétett publicisztikájában Donáth Anna azt írja, az ellenzékben a vereség után az elmúlt napok alapján úgy tűnik, hogy útkeresés helyett sokkal inkább azok a régi politikai reflexek tűnnek érvényesülni, amelyek a mostani bukáshoz is vezettek. Ezen változtatni kell, ha nem szeretnének beletörődni a Fidesz örökkévalóságába – tette hozzá.

Kérdés, hogy egyáltalán le lehet-e váltani a Fideszt demokratikus úton. Annak ellenére, hogy igazságtalanul lejt a pálya a kormánypártoknak, nem lehet erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Bármennyire is fájó ezzel szembesülni, „a mostani választási eredmény elsősorban az ellenzéki kampány és az ellenzéki politika hiányosságain múlt” – jelentette ki, ezért úgy látja, nincs egyértelmű válasz a kérdésre.

A Momentum elnöke szerint felelős politikai közösség ebben a helyzetben nem elégedhet meg annyival, hogy a saját tábora előtt a propagandára vagy valamely ellenzéki partnerére fogja a vereséget, hogy aztán onnan folytassa, ahol április 3. előtt abbahagyta. Minden, az ellenzéki politikát alakító szereplőnek mélyen magába kell néznie, és klisék, álmegoldások helyett az elmúlt 12 évvel radikálisan szakító irányba kell elindulnia.

Bár, mint írja, nincs kezében a bölcsek köve, de van hét pont, amelyről beszélni kell, és amelyre véleménye szerint az ellenzéki politikát alapozniuk kell a jövőben. Ezek a következők:

1. A rendszeren kívül kell megteremteni a rendszer alternatíváját. Nem tagozódhatnak be a miniszterelnök által kiépített hatalmi struktúrába, és nem legitimálhatják a rendszert azzal, hogy eljátsszák a parlamenti demokráciát. Az eredmények teljes félreértését jelenti, ha parlamenti álvitákon vesznek részt és abból Facebook-videókat készítenek – írja Donáth Anna.

2. A céltalan orbánozás helyett az országról alkotott elképzelésekről kell beszélniük, arról, hogy mivel váltanák fel a cinikus és kizsákmányoló rendszert. Szerinte mivel kudarccal zárult az a választás, amin a fő kérdés az volt: „Orbán vagy nem Orbán?”, aki ott folytatja az orbánozást, ahol abbahagyta, semmit nem értett meg a vereség okaiból. Tehát nem pedig az ellenzéki anti-Orbánt kell megtalálni, hanem a szociális válsággal, egzisztenciális kiszolgáltatottsággal foglalkozni.

3. Nem építhetik politikájukat egy szűk keménymagnak szóló radikális akciókra. . Az igény jogosságától függetlenül az elszámoltatás egyre radikálisabb formáinak emlegetése vagy épp a dudálós tüntetések csak feszültséglevezetésre alkalmasak, jól láthatóan nem állítható a többség az ilyen akciók mögé – írja a momentumos politikus.

4. Nem lehet jobbról előzni a Fideszt, helyette az emberek megélhetési problémáival kell foglalkoznia az ellenzéknek, a létminimum környékén vagy az alatt élőket sújtó szociális válságra kell választ találniuk. Nem győzhetnek, ha a kampány egyik fő üzenete a Fidesz szimbolikus intézkedéseinek megtartása.

5. A nyugati identitáspolitikát nem engedhetik beszivárogni a magyar ellenzéki politikába. A nyugati baloldaltól átvett, valódi érdekvédelem helyett szimbólumokra és szimbolikus kommunikációs csatározásokra épülő identitáspolitika a társadalmi többség megteremtésének valóságos akadálya – vélekedett az európai parlamenti képviselő. Ettől függetlenül elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány újabb és újabb kisebbségeket jelöl ki politikai ellenségnek, és szerinte ez csak egyre rosszabb lesz. Pozitív példaként hozta, hogy amikor tavaly a kormány melegellenessé térítette el a pedofiltörvényt, utcára vonultak. „Nem megijedni kell a kisebbségvédelemtől – csak nem szabad szivárványos zászló-posztolássá egyszerűsíteni.”

6. A magyar vidék mindennapjaiban kell jelen lennie az ellenzéknek. De nem elég „elmenni” vidékre. Sőt, messze nem elég, hogy időről időre, választásról választásra budapesti és más nagyvárosi aktivisták végigszórólapozzák, végigkopogtatják a kisebb településeket. Közösséget kell szervezni a szimpatizánsokból, mert a közösség adhat védelmet azoknak, akik szembeszállnának a helyi fideszes kiskirállyal.

7. Kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon. Donáth Anna közölte, papíron hat párt képviseli az egyre zsugorodó ellenzéki szavazótömböt, és nem jött be, hogy ha a pártok együtt indulnak, a szavazók is összeadódnak. Azért nem volt megfogható üzenete az ellenzéki kampánynak, mert a legfontosabb döntésekhez hat párt, a miniszterelnök-jelölttel közösen pedig hét szereplő egyetértésére volt szükség – vélekedett. Hozzátette: az együttműködések miatt ráadásul roppant nehéz kibogozni ebből az egyes ellenzéki pártok valós támogatottságát. 

„A legközelebbi demokratikus szűrő a 2024-es EP-választás lesz, ahol nem kényszeríti a választási rendszer közös indulásra az ellenzéki pártokat, és ahol a választók kiválaszthatják, milyen ellenzékre van szükségük. A következő két évnek ezért az ellenzéki térfél megújulásáról is kell szólnia” – jelentette ki Donáth Anna. (Klubrádió)