Az első napokban nem hoz lényeges változást, hogy november 1-étől minden egészségügyi adatunk egy központi elektronikus nyilvántartásba kerül. Ám a szakember figyelmeztet, éljünk jogunkkal és korlátozzuk a szenzitív információkhoz való hozzáférést.

Minden magyar állampolgár összes lényeges egészségügyi adata alig egy hét múlva, november 1-től egy központi adatbázisba, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) a „felhőbe” kerül, ahol azt a halála után öt évig megőrzik. Az adatok megadása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles a beteggel kapcsolatos összes információt ide elküldeni, a betegek pedig részben szabályozhatják, ki férhessen hozzá azokhoz. A rendszer számukra annyiban jelent előnyt, hogy egy helyen, a nap huszonnégy órájában elérhető lesz minden egészségügyi adatuk. Ezt megtekinthetik, kinyomtathatják. Az állam ugyanakkor hozzájut egy szenzitív adatállományhoz.

Novembertől egyelőre csak a háziorvosok, a szakrendelők, a kórházak és a patikák csatlakoznak a rendszerhez. A közfinanszírozott alapellátó fogorvosok, a magánorvosok, a magánintézmények, és az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) csak egy évvel később lépnek be. A mentők addig csak látják az úgynevezett e-profilt, amely mindenkiről a lehető legrészletesebb adatokat egyes betegségek, kezelések, műtétek tárolja.

Mi változik november elsejétől? A háziorvos valamennyi nála keletkező adatot rögzít az elektronikus térben. Hozzáfér a felírt és kiváltott gyógyszerek listájához, láthatja például azt is, hogy betege milyen orvosokat keresett fel, ott milyen terápiákat kapott. Ez az információ segíti őt a további vizsgálatok megtervezésében, a diagnózis felállításában. Az EESZT minden olyan orvos számára biztosítja az adatok elérését, aki a beteg kezelőorvosa, és akire vonatkozóan a beteg nem korlátozta a hozzáférést. A szakorvos is hozzáférhet elektronikusan a háziorvos által adott beutaló minden adatához és a vizsgálati eredményekhez. Korlátozás híján „bármit látó” kezelőorvosnak minősül például az iskolaorvos, és az üzemorvos is.

Bármely orvos írhat úgynevezett e-beutalót. Ez abban különbözik a megszokottól, hogy nem szükséges hozzá papír kitöltése. Az így készített beutalót a beteg saját otthonából ha van ügyfélkapus hozzáférése, az EESZT portálon megtekintheti, annak adatait – ha szüksége van rá kinyomtathatja. A betegnek arra is lehetősége van, hogy mint eddig, az orvosától papíralapú beutalót kérjen.

A gyógyszereket e-receptre írják. Az orvosnak az e-térben kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. Az orvosoknak jövő év végéig még a hagyományos recepteket is oda kell adniuk a betegeknek. Ezzel, mint eddig is, a megszokott módon lehet kiváltani a gyógyszereket. 2019-től már csak felírási igazolás lesz, és ezt is csak azok kapják, akik kérik. Ha valaki nem kéri a gyógyszer felírását papíron is, annak a patikaszer kiváltása erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát taj-számával, és a hagyományos személyi igazolvánnyal. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmány is elég ahhoz, hogy megkapja a gyógyszerét.

Érdemes tudni, hogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy az időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy az e-személyivel látszólag szinte mindenben megegyező plasztik-kártyában nincs memóriachip, így az orvosi ellátások során és a gyógyszertárakban nem tudják használni. Azaz, ha valakinek új típusú, de chip nélküli személyi igazolványa van, mindenképpen szüksége lesz papíralapú igazolásra.

Más – a szomszéd, a gyerek, a nagymama gyógyszerét a patikából csak papírvénnyel lehet elhozni, ha azt csak e-vényre írta az orvos, úgy a kiváltásához meghatalmazásra lesz szükség. A rendszerben minden adathozzáférést naplóznak, a beteg bármikor megtekintheti, ellenőrizheti ki, mikor, milyen célból nézte meg az e-profilját.

Lapunk úgy tudja: hogy bár kötelező lenne, nem biztos, hogy minden orvosnak meglesz november elsejére a hozzáférése. Ugyanis ehhez előbb mindegyiküknek okmányokkal kell igazolnia, hogy hol és milyen szakterületen jogosultak dolgozni. Az ezzel kapcsolatos dokumentációk feldolgozása például a háziorvosok esetében még zajlik. Belépési kódot a rendszerbe csak akkor kaphatnak, ha ez már megtörtént. Elvben a kártyaolvasókat és a rendszer használatához szükséges számítógépes programokat már valamennyi állami szolgáltatóhelyre telepítették.

Vészhelyzetben zöldre vált a lámpa

Vannak olyan esetek, amikor a „sürgős szükség” okán az egészségügyi személyzet akkor is beletekinthet a beteg valamennyi adatába, ha ő arra nem adott felhatalmazást. Ilyen helyzetek egyebek mellett:

• az életet veszélyeztető vérzések, az átmeneti keringésés/vagy légzésleállás, fulladás, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota
• az életveszélyes endokrinés anyagcsere állapotok, a folyadékés ionháztartás zavarai
• az agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, központi idegrendszert érő trauma
• az eszmélet vesztéssel járó állapotok, görcsrohamok,
• a hirtelen fellépő látászavar,
• a szepszis,
• a szülés, a terhességi mérgezések, akut nőgyógyászati vérzés,
• az életveszélyt okozó allergiás, vagy egyéb sokkos állapot
• az akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asztmás roham, idegentest, fulladás)
• a mérgezés
• az égés, a fagyás
• a baleseti sérülések
• a búvárbalesetek
• az áramütés,
• az öngyilkossági kísérlet és szándék
• az olyan fertőzéses kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

Szerző: Danó Anna / nepszava.hu