Egészségpolitikai kudarc: nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember rákban az uniós országok közül
Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. - írja a 168ora.hu.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban
- írja a Népszava.
Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. Főként bőrdaganatokról, férfiaknál a tüdő-, a nőknél pedig mellrákról beszélünk, ezek a leggyakoribb daganatos megbetegedések, de az elmúlt 15 évben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.
A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák, mint a szennyezett környezet. Emellett a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét.
A dokumentum ennek ellenére az elsődleges megelőzéssel nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők emellett állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram.
Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Erre az 55-75 éveseket és a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg.
A dokumentum kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer helyet az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják, hogy daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezeljen. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez.
A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket.
Az, hogy a betegek eljutását, főként a szegényebb régióból, anyagilag hogyan oldanák meg, arra nem tér ki a dokumentum
- írja a Népszava.