Palkovics László oktatási államtitkár újabb ígéreteket tett, a szakszervezeteket viszont már nem hiányolja a tárgyalóasztal mellől. A Pedagógusok Sztrájkbizottsága a héten egyeztetne, konkrét időpont azonban továbbra sincs. Közben az Európai Bizottság lesújtó jelentést tett közzé a magyar oktatásról.

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a kormány köznevelési kerekasztalának egyoldalúan összeválogatott résztvevői egyetértettek abban, hogy továbbra is nagy szükség van az iskolák mindennapjait 2013 óta szinte ellehetetlenítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (Klik) - ez derült ki a kerekasztal harmadik alkalommal összehívott keddi ülésével kapcsolatos nyilatkozatokból. A szervezetet, amely februárban még 17 milliárdos adósságot görgetett maga előtt - legalábbis ennyiről tudunk - viszont átalakítanák, Palkovics László oktatási államtitkár bejelentette: az átalakítással kapcsolatos kérdések megbeszélését már megkezdték.

A Klik ráncbaszedésére felkért Pölöskei Gáborné elmondta: a központ tartozásainak rendezését is megkezdték, a tankerületeknek például 8,6 milliárdot utaltak és mintegy 90 ezer számlát fizettek ki abból a 38 milliárd forintból, amelyet a közelmúltban a kormány tűzoltásra biztosított. Az új Klik-vezér azt szeretné elérni, hogy a szervezeten belül jól meghatározott jogosultságok és ellenőrzési pontok alakuljanak ki. A kerekasztalon belül különböző munkacsoportokban zajlik a munka, Bárányos József, az iskolafenntartás kérdéseivel foglalkozó csoport képviselője pedig azt mondta: szeretnék elérni, hogy az iskolák visszakapják önállóságukat, a Kliknek pedig "egyfajta ellenőrző szerepe" lehetne.

Palkovics beszélt a pedagógusminősítés átalakításáról is, mint mondta, azok a tanárok, akik Pedagógus I. fokozatban vannak és hét évnél kevesebb idejük van a nyugdíjig, automatikusan átkerülnek pedagógus II-be, ahogyan azok is, akik eddig csak ideiglenesen voltak ebben a kategóriában. A tanfelügyeleti rendszer változásáról már a rendeletmódosítás is készült, Palkovics ígéretei szerint csökkenek majd a tanárok adminisztratív terhei.

EB: romlott a magyar oktatás

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregáció meglétét és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság (EB) Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete. A jelentés szerint az elmúlt években romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén és sok az alacsony szinten teljesítő diák. A korai iskolaelhagyás mértékét tekintve kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. A jelentést ismertető keddi rendezvényen Zupkó Gábor, az EB magyarországi képviseletének vezetője az MTI tudósítása szerint azt mondta: a dokumentum párbeszédet kell indítson a kormányzat, a különböző társadalmi és ágazati szervezetek és a bizottság között.

Míg az oktatással érdemben foglalkozó civil és szakmai szervezetek egyáltalán nem vagy csak kis számban kaptak meghívást a kerekasztal munkájába (többeket helyhiányra hivatkozva nem hívtak meg, mások illegitimnek tartják a fórumot, ezért nem mentek el), addig például a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke helyet kapott a tárgyalóasztalnál. Szita Károly - aki Kaposvár fideszes polgármestere is - azt mondta: nyugodt szívvel megy haza, mert a tanárok kérései nyitott fülekre találtak a kormány kerekasztalánál, az iskolaigazgatók jogköreit is kibővítik majd. Az iskolafenntartással kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi működési formát szeretnék hatékonyabbá tenni.

Nem tudni, hogy Szita vajon milyen kérésekről hallott, mert az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó tanárok, diákok, szülők tízezrei a jelenlegi rendszer kozmetikázása helyett a rendszer alapjainak újragondolásában látják a közoktatás akut problémáinak kezelését. A mintegy félszáz szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform és az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom készen áll a kormánnyal történő azonnali egyeztetésre, megoldási javaslataikat már több alkalommal is elküldték mások mellett Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszternek, a legsürgetőbb intézkedéseket legutóbb 12 pontban foglalták össze. A kormány azonban hajthatatlan, csak és kizárólag a köznevelési kerekasztal keretein belül hajlandó tárgyalni, ahol a végső döntésekben csak a jelenlegi hatalomhoz hű végrehajtóknak lesz szavuk.

Igaz, Palkovics megígérte, hogy a CKP 12 pontját, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének - amely a napokban éleszti újra sztrájkbizottságát - követeléseit is megvizsgálják. Azt is mondta ugyanakkor, hogy szerinte a szakszervezetek tevékenységét és a szakmai munkát külön kell választani, a kerekasztal pedig az utóbbinak a fóruma. Ez már csak azért is érdekes, mert az utóbbi hetekben a szakszervezeteket kormányoldalról keményen bírálták, amiért nem vesznek részt a kerekasztalon. A Pedagógusok Sztrájkbizottságával viszont tárgyal a kormány, Palkovics azt ígérte, a következő egyeztetésre ezen a héten kerül sor - kedd délutánig azonban nem érkezett konkrét megkeresés egyik szakszervezethez sem.

Nem kérnek az egyházi fenntartásból

Visszakéri a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajólád képviselő-testülete a település iskoláját az egri főegyházmegyétől. Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az iskolában katasztrofális a hangulat, a szülők többsége pedig el akarja vinni gyermekét más település oktatási intézményébe. A település önkormányzata ez év elején kérdezte meg a szülőket, akarják-e, hogy visszakerüljön az iskola a Klik fenntartásába és az önkormányzat működtetésébe. A kérvényt beadták az egyházmegyéhez és a Klikhez is, ha megszületik a határozat, azt az emberi erőforrások miniszterének kell majd jóváhagynia. Lázár János kancelláriaminiszter viszont épp a napokban ismerte be, hogy megbukott a kettős fenntartás rendszere, a legnagyobb hibának pedig azt tartja, hogy megengedték, az önkormányzatoknak is lehessen beleszólásuk az iskolák működtetésébe. Jelezte: azt támogatja, hogy újabb iskolák kerüljenek a történelmi egyházakhoz.

nepszava.hu