Szombaton aláírták a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyar kormányzati támogatásáról szóló szerződést – írja az MTI. Az egymilliárd forintos keretösszegű támogatást az egyház kérése alapján tavaly hagyta jóvá a magyar kormány, annak odaítélését Balog Zoltán jelentette be decemberben a felvidéki Somorján, amikor a Csallóköz legrégebbi egyházi épületének külső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt.

Szóval nem tudják abbahagyni. Mármint az egyház és a politika – jelesül a kormányzás összekeverését. Szétválasztás helyett. Már az első Orbán-kormány is igyekezett megszólítani a híveket, a harmadik ciklusra Magyarországon az úgynevezett történelmi keresztény egyházak szinte összenőttek az állammal. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy egy református lelkész viselhet miniszteri tisztséget. Az ájtatosság lengi be egyes fényűző közintézmények légterét.

A letett alapköveket, felépített intézményeket mostanra kötelező megszentelni – legyen az kórház, focipálya vagy éppen termelő üzem.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, igazából sikerült egy teljesen egyedi – magyarul unikum –, elegyet összehozni a vallásgyakorlók, a kormányzati szereplők és a határon túli magyarok mixelésével. A csíksomlyói pünkösdi misén és búcsún való részvétel még csak amolyan pesti huncutság, magyarkodó családoknak kötelező kűr, úri divat.

Már a második Orbán-kormány meghirdetett egy saját Kárpát-medencei expanziót, ami úgy tekint a magyar lakta területekre, mint természetes erőforrásra és ebből (is) adódik, hogy az „anyaország” igyekszik minél több pénzzel támogatni a határon túli magyarok oktatását, művelődését. Nem is lenne ezzel semmi baj, de amikor már érezhetően túlzásba esik a kormányzat és míg itthon meghúzta, meghúzatta a nadrágszíjat például a közoktatásban, addig a külhoni magyaroknak bőséggel jut támogatás. Persze igazi darázsfészekbe nyúlnék, ha azt mondanám, hogy ezeket a forrásokat határon belül használjuk fel. Azt azonban illene belátni, hogy nem lehet számolatlanul költeni a forintokat a határon túli magyarság támogatására.

Arról nem is beszélve, hogy sokszor átláthatatlan szervezetek kapnak lehetőséget arra, hogy meghatározott támogatásokat a határon túl osztogassanak.

De kanyarodjunk vissza a mai hírhez. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke írta alá az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forintos támogatásáról szóló szerződést  szombaton, a felvidéki Révkomáromban tartott ünnepi ceremónián.

A magyar kormányzati támogatást, amelyet Balog Zoltán az összetartozás üzenetének, Fazekas László pedig történelmi jelentőségűnek nevezett, a felvidéki magyar gyülekezetek megerősítése mellett, a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.

Már csak az a kérdés, magyar adóforintokat helyes-e így, erre fordítani?

Balog Zoltán a keresztyén egyháznak jóváhagyott magyar kormányzati támogatásról szólva úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget lehet soknak és kevésnek is nevezni, de ebben az összegben nem a forint a lényeg, hanem „az az üzenet, ami azt jelenti, hogy összetartozunk”.

Rámutatott: a támogatás segít abban, hogy az összetartozás ne csak egy eszme, hanem valóság is legyen. Kifejtette: az összetartozás valamikor természetes volt, ma viszont sokan természetellenesnek próbálják beállítani, ezért fontos – többféle szempontból is – csökkenteni a meglévő távolságokat.

Balog Zoltán a támogatás célválasztásával kapcsolatban elmondta: a történelem során többször is bebizonyosodott az egyházi közösségek stabilitása és szerepe. „Ha nagy a baj, csak az egyházak maradnak (…) a politikai képviselet hol ilyen, hol olyan, bízunk benne, hogy erősödik, de amik maradnak, azok az egyházi közösségek” – fogalmazott a miniszter. „Oda érdemes adni, ahol van erő hozzátenni” – mondta, rámutatva: nagyon fontos hogy egy támogatás ne lanyhulást eredményezzen, hanem olyan befektetés legyen, amely megsokszorozza önmagát.

Fazekas László püspök beszédében rámutatott az egyház nemzetmegtartó és a felvidéki magyarság körében betöltött szerepére, olyannak nevezve azt, amire lehet jelent és jövőt építeni.

Balog a mostani egymilliárd mellett megemlítette azt is, hogy a magyar kormány gazdaságélénkítő programjában 30 milliárd forintot szánnak a Vajdaságnak. Itt álljunk meg egy szóra! Rendben van, ez nem egyszerű támogatás, de azért mégiscsak hallatlan, hogy ekkora összeget visznek a határon túlra gazdaságélénkítés címén, miközben számos olyan magyarországi térség van, ahol óriási szükség lenne beruházások beindítására, becsábítására.

De van itt egy másik égbekiáltó ellentmondás is. A magyar kormány 30 milliárdot szán a vajdasági gazdaságélénkítésre, miközben Lázár János a minap jelentette be, hogy a KLIK-nek 17 milliárd forint kifizetetlen számlája van. Hogy is van ez?

A kormánypárt emberei évekig az „elmúltnyócévben” külföldre kimenekített százmilliókról beszéltek, míg ők már milliárdokat visznek határon túlra…

gepnarancs.hu