h i r d e t é s

Egyre több ország nyit a digitális jegybank felé, de vajon hogy áll Magyarország a digitalizációval?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam 0%
a- a+

Egyre több ország nyit a digitális jegybank felé, de vajon hogy áll Magyarország a digitalizációval?

2022. február 07. - 13:52

Több országban is tesztelik már egy ideje a digitális jegybankpénzeket, hogy a bankközi utalásoktól egészen a fogyasztói vásárlásig minden pénzmozgást hatékonyabbá és olcsóbbá tegyenek. 

Mivel a  kriptovalutákat általában a papírpénz decentralizált alternatívájaként tartják számon, ez egyre nagyobb problémát jelent a központi bankok számára. Ennek következtében egyes jegybankok úgy döntöttek, hogy egy általuk ellenőrzött digitális valutát hoznak létre, vagyis a CBDC-t (Central Bank Digital Currency), melynek értéke tükrözi a fizikai megfelelőjének az árát, ellentétben a kriptovalutákkal.

A Bahama-szigetek után, három évnyi fejlesztést követően Nigéria lett a legújabb ország, amely digitális valutával rendelkezik. Jamaica is nemrég bejelentette, hogy befejeződött az országban a CBDC tesztelése, amely nyolc hónapig tartott. Ezzel szemben az EU és az USA még nem jutott messzire a központi banki digitális valuták kifejlesztésében. Az Európai Központi Bank 2021 júliusában elindította a digitális euró projektet és a következő két évben értékeli a digitális euró bevezetésének lehetőségét. Európában a legelőrehaladottabb állapotban a svéd Riksbank van, ahol a 2017-es indulás óta 2020-ban már a gyakorlati teszt fázisba lépett az e-korona.  A technológiai fejlesztés jól halad, viszont a jegybank biztonsági aggályokat is megfogalmazott, így a gyors kezdés ellenére a tényleges használat várat magára. Nemrég a Svájci Nemzeti Bank és partnerei is közölték, hogy befejezték a "Project Halvetica" néven ismert kísérlet második szakaszát.

A kriptovaluta-bányászok egyik kedvenc országának számító Kazahsztán szintén elkészült a saját digitális valutájának prototípusával, az állami tervek szerint az idei év végén már élesben foroghat a digitális valuta a gazdaságban. Múlt hónapban pedig az orosz jegybank kormányzója közölte, a tesztek során derül majd ki, hogy végül beindítják-e a digitális rubelt.
Ugyanakkor több olyan nagy gazdaság is van (élükön Kínával), melyek hatalmas lendülettel fejlesztik a saját digitális jegybankpénzüket.

A kínai központi bank, a People's Bank of China évek óta dolgozik a digitális jüan bevezetésén, több körben már próbaüzemet is tartottak, amelyeket meglehetősen pozitívan értékeltek az ázsiai országban. A kínai központi bank több tízmillió token szétosztásával próbálja növelni az elfogadottságát. A közelmúltban a PBOC kiadta a digitális jüan-tárca alkalmazásának kísérleti változatát Kína 10 területén, köztük Sanghajban és Pekingben is.

Hazánkban az MNB-nél ugyancsak napirenden van a digitális jegybankpénz kérdése. A várakozások szerint nagyjából két évig tartana az új digitális pénz – a digitális euró – kereteinek kidolgozása, maga a bevezetés azonban vélhetően további három évet vehet igénybe. Az elképzelések szerint az új fejlesztés kiegészítené, nem pedig felváltaná a készpénzforgalmat. Ennek ellenére az IVSZ elnöke szerint kétségbeejtő a helyzet Magyarország digitalizációs fejlettségét tekintve, pedig éppen a digitális átállás határozza meg a régiónk jövőképét, mely egyben a kitörési pont lehet. Magyarország a digitalizáció terén  már csak mindössze négy országot előz meg és ezzel 3 helyet csúszott vissza az európai digitális fejlettségi rangsorban. Ennek következtében az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen állunk a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató alapján. Magyarország a legjobb eredményeket az elmúlt 5 évben végig az internet-hozzáférés területén érte el. A globális online streaming előfizetők száma folyamatosan nő. Az elmúlt két évben a COVID-19 járványnak köszönhetően az interakciós szokásaink és a digitális térben történő időtöltés mértéke is átalakult, az embereknek több szabadidejük maradt otthon és a mozgáshiány miatt a játék gyorsan az egyik legnépszerűbb tevékenységgé vált. Szinte már minden elérhető a virtuális világban, legyen szó szerencsejátékokról, társasjátékokról vagy videojátékokról. A legfelkapottabb szerencsejátékok még mindig a nyerőgépek, a sportfogadás, illetve az élő kaszinó játékok, azok közül is az élő blackjack és a póker.

Összességében véve habár komoly digitalizációs hullám indult el Magyarországon és éveket ugrott előre a hazai digitalizáció, vannak még kritikus pontok. A belföldi vállalkozások különösen rosszul állnak az új technológiák alkalmazásában.