A Magyar Orvosi Kamara rendkívüli küldöttközgyűlésen döntött arról, hogy felszólítja az alapellátó orvosokat, ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződést, és/vagy a feladatellátási szerződéseik felmondását helyezzék letétbe az orvoskamara területi szervezetinél – részletezte szombaton sajtótájékoztatón Kincses Gyula, a MOK elnöke és Álmos Péter alelnök.

Elmondták azt is, a MOK felszólítja a szakellátó (vagyis kórházi) orvosokat is, hogy az önként vállalt többletmunka-szerződéseik felmondását helyezzék letétbe, szintén a kamara területi szervezeteinél.

Az orvosok maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e az akcióban – hangsúlyozta a MOK elnöksége, amely szerint az egészségügy a rövid távú intézkedésekkel tévúton jár.

A letétbe helyezett felmondások élesítéséről konkrét dátum nincs, egyelőre megvárják, hogyan reagál a kormány, illetve hogy hány orvos vesz részt a nyomásgyakorló akcióban.

Kincses Gyula hozzátette: kritikus pontra ért az egészségügyi ellátás, ezért volt szükség a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására és a tiltakozó akciók meghatározására.

Álmos Péter egy küldöttet idézve azt mondta, az egészségügy valójában már összeomlott: a betegek nem kapnak időben ellátást, nem adottak a gyógyítás feltételei. Akinek sikerül ellátáshoz jutnia, az szerencsésnek mondhatja magát.

Mint ismert, a tavaly decemberben megszavazott és januárban életbe lépett törvény- és rendeletcsomag az orvoskamara szerint példátlanul kiszolgáltatottá teszi a magyar orvostársadalmat. A törvénymódosítás elfogadása utána a kamara felmérésében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunkaszerződéseikről állították ugyanezt.

Látlelet az egészségügyről

A nagyjából 230 orvos részvételével Budapesten megrendezett szombati küldöttközgyűlésen azonnali követeléseket is elfogadtak és megfogalmaztak. Ennek első pontja a januártól elindított szakdolgozói béremelés. Ennek kapcsán a MOK elnöksége a sajtótájékoztatón azt mondta, együttműködnek és folyamatosan egyeztetek a szakdolgozói kamarákkal.

Követelésként fogalmazták meg továbbá a háziorvosi és a fogorvosi ellátás megerősítésé: biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását is követelik: az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozását szeretnék. Az orvosok hozzáteszik, az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályokat vissza kell vonni, a szakellátók elvett pótlékaikat pedig vissza kell állítani. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartását is követelik, mert – mint fogalmaztak – enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

Kincses Gyula szerint ma az egészségügy jövőkép nélküli, ezért a MOK egy ciklusokon átívelő Magyar Egészségügyi Stratégia kidolgozását és követését is követeli. A stratégia „a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és betegszervezetek által közösen megalkotott egészségügyi átalakítási tervezet, mely rögzíti többek között a főbb irányokat, egészségügyi és biztosítási szerkezetet, célokat, azok objektív mérését és az előirányzott költségvetési forrást” – olvasható a Látlehet a magyar egészségügyről című munkaanyagban, amelyet a MOK dolgozott ki.

A küldöttgyűlés által elfogadott dokumentumban az orvosok azt is írják, az egészségügyben dolgozók túlhajszoltsággal küzdenek, sokszor fáradtak, néha nem jól kommunikálnak, és szinte senki nem tud annyi időt fordítani a betegre, amennyit szeretne.

A decemberben elfogadott intézkedések szerintük

nem célozzák meg az egészségügy alapjainak rendezését, az adatokat titkolják, a gyógyítókat nem partnerként, hanem eszközként kezelik. Az átalányfinanszírozás fenntartásával gátolják a hatékony betegellátást, ellenérdekeltté teszik az intézményeket az ellátásban, az ellátások nem reálértéken kerülnek finanszírozásra. Egy utasításokon alapuló, katonai jellegű, büntető, központosított irányítású rendszer kialakítása indult el, mely saját hibáiból nem tanul, ezért nem is javít a működésén. A rendelkezések a közfinanszírozott szolgáltatások csökkentését eredményezik, a betegeket a magánegészségügy felé terelve, eddig is kimagasló egészségügyi költségeiket tovább növelve. A MOK határozottan visszautasítja, hogy az ellátási problémákért, az egészségügyi rendszer elégtelen finanszírozásáért és irányításáért a gyógyító szakemberekre tolják a felelősséget.

(24.hu)