A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat. - írja a Portfolio

Hatalmas terhet jelentenek az elszálló kamatok

Az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk már azzal, hogy a kamatok emelésével párhuzamosan 2023-24-ben jelentős pluszterhet jelent a kamatkiadás a költségvetésnek. A kormány becslései szerint a tavalyi 2,8 százalékról idén a GDP 3,8 százalékára ugranak a kamatkiadások a költségvetésben, majd ez 2024-ben tovább emelkedik 4,1 százalékra.

Nominálisan ez azt jelenti, hogy a 2022-ben még 1900 milliárd forintot közelítő összeg az idén jó esetben 1000 milliárd forinttal ugrik meg, majd jövőre további 500 milliárdos emelkedés után 3500 milliárd közelében tetőzhet.

Azért ez az optimális eset, mert az év eddigi négy hónapjának adatai azt mutatják, hogy már az idei cél is veszélybe kerülhet, április végéig 756,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés adósságszolgálatra, ami több mint a duplája a tavalyi év hasonló időszakában látottnak. Vagyis már az reális veszély, hogy a 2023-as előirányzatot nem sikerül teljesíteni, és további kockázatok vannak 2024-et illetően.

Matolcsy György jegybankelnök például az év elején 4,6 százalékos GDP-arányos kamatkiadást vetített előre, vagyis akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő elcsúszás is lehet a jövő évi tervekhez képest. De ahogy láttuk, még a 4,1 százalékos kormányzati terv is jelentős kiadásnövekedést okozna.

A parlamentnek benyújtott 2024-es költségvetési törvényjavaslat szerint a bruttó kamatkiadások összege 3144,8 milliárd forint lehet, amit részben ellensúlyozhat a közel 400 milliárd forintos kamatbevétel. Ezeket a számokat azért érdemes óvatosan kezelni, mert

egy évvel ezelőtt, a 2023-as költségvetés elfogadásakor abba még mindössze 1400 milliárd forintos kamatkiadás került be, miközben mostanra örülünk, ha megússzuk ennek a duplájával az idei évet.

A jövő évre tervezett kamatkiadások összetételével kapcsolatban is vannak érdekességek a törvényjavaslatban, az egyik legfontosabb, hogy

jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget kamatként.

A javaslat szerint a lakossági kötvények után 1228,6 milliárd forintot, míg a nagybani piacon értékesített forintkötvények után 1198,1 milliárdot fizethet ki a költségvetés kamatként 2024-ben. Előbbi összeg több mint a duplájára emelkedhet a 2023-as célokhoz képest, míg utóbi tétel gyakorlatilag stagnálást jelentene.

A rendkívül nagy állami kamatkiadások fényében pozitívumnak nevezhető a lakossági finanszírozás magas aránya, így a lakossághoz vándorol a kamatjövedelem. Részben ez a lakossági állampapírpiac utóbbi tíz éves fejlesztésének célja, hogy minél több kamatkiadás maradjon itthon.

Újabb teher a jegybank vesztesége

Az egekbe emelt kamatok közvetett következménye az is, hogy az MNB-nek már tavaly 402 milliárd forintos vesztesége volt. Emiatt egyelőre nem kell feltőkésítenie a jegybankot a kormánynak, azonban a 2023-as veszteség ennek többszöröse is lehet. Így 2024-ben további több százmilliárd forintos terhet vehet a nyakába a költségvetés.

Tavaly elsősorban a forintárfolyamon elkönyvelt nyereség mentette meg az MNB-t a még nagyobb veszteségtől, ez a devizatartalék bekerülési árfolyama alapján 2023-ban jóval kisebb lehet. Ráadásul a jegybank saját tőkéjén belül a forintárfolyam úgynevezett kiegyenlítési tartaléka is gyakorlatilag nullára eshet a tavalyi 750 milliárd forintról. Vagyis a veszteséggel együtt akár 2000 milliárd forinttal is csökkenhet az MNB saját tőkéje.

Ez pedig még az év elején meghozott törvénymódosítás alapján számolva is öt év alatt évi 300-400 milliárd forintos extra terhet jelenthet a büdzsének.

A probléma, hogy ezzel a teherrel egyelőre egyáltalán nem számol a költségvetési tervezet, vagyis akár a GDP 0,5 százalékát is kitevő tétel jelenhet meg a büdzsében, ami a mozgástér nagy részét felemésztheti.

Összességében a kamatkiadások megugrása és a jegybanki veszteség kötelező megtérítése akár a GDP 4,5-5 százalékának megfelelő kiadást is jelenthet a költségvetésben, miközben a kormány a teljes hiányt szeretné 3 százalék alá szorítani. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentős elsődleges többletet kellene a büdzsében elérni, amire az utóbbi évtizedekben alig volt példa Magyarországon. (Portfolio)