Február 9-én hozták nyilvánosságra első jelentéseiket a dezinformáció elleni fellépésre vonatkozó gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation) aláírói.

Az önszabályozó dokumentumot még 2022. június 16-án írta alá 34 vállalat és szervezet: online hirdetésközvetítő cégek, tényellenőrzéssel foglalkozó médiavállalatok, kommunikációs és hirdetési ernyőszervezetek és olyan big tech cégek, mint a Meta, a TikTok, a Google vagy a Microsoft. A kódex aláírói különböző  vállalásokat tettek az online dezinformáció terjedésének visszaszorítására, és ezek teljesítéséről rendszeresen be kell számolniuk, úgy, hogy bizonyos adatokat az EU-s tagállamok szerinti bontásban adnak meg. 

A jelentések a résztvevők által fenntartott, átláthatósági központnak nevezett honlapra kerültek fel. Nem egységes, hogy az egyes aláírók milyen részletességgel és milyen időszakra vonatkozóan készítették el a jelentéseiket, a Twitter pedig egy olyan beszámolót adott le, amelyből semmilyen számszerű adatot nem lehet kiszűrni.

A többi nagy techcég, így a Google, a TikTok, valamint a Facebookot és az Instagramot működtető Meta beszámolóiban ugyanakkor találtunk adatokat a Magyarországi dezinformációs helyzetről is.

Kiderült,

• Hogy a Facebook és az Instagram csak százas nagyságrendben törölt  magyarországi dezinformációs tartalmakat a vizsgált időszakban, azonban közel félmillió posztnál jelezték, hogy tényellenőrző szerkesztőségek problémásnak találták a tartalmat.
• Hogy a dezinformáció miatt törölt magyar TikTok-videókat a törlés pillanatáig több mint 5,5 millióan látták.
• Hogy Magyarországon európai összehasonlításban elterjedtek voltak a politikai hirdetések a Facebookon és a Google hirdetési felületein is. 

Mivel a különböző időpontok közötti összehasonlítás egyelőre nem lehetséges, a mutatók magyarországi értékeit az EU egészével vetettük össze. A számok értelmezéséhez azt érdemes tudni, hogy a magyar népesség az Eurostat adatai alapján jelenleg 2,17 százaléka az EU teljes lakosságának.

Meta

A Meta jelentése szerint 2022 utolsó negyedévében (október 1. és december 31. között) több mint 106 ezer Facebook-tartalmat és több mint 5900 Instagram-posztot töröltek dezinformáció terjesztése miatt az EU egészében. A dezinformációs tartalmakat a tartalom előállítójának tartózkodási helye szerint rendelték hozzá az egyes tagállamokhoz.

Magyarországon kevesebb mint 500 Facebook-poszt és kevesebb mint 100 Instagram-tartalom vált elérhetetlenné a Meta dezinformáció elleni politikájának eredményeképp. Ezek nem darabra pontos adatok, de annyi azért megállapítható belőlük, hogy a törölt Facebook-tartalmak nagyjából 0,5 százaléka, az eltávolított Instagram-tartalmaknak pedig 1,7 százaléka esett Magyarországra.

Ez elmarad a lakosságaránytól, Magyarországon tehát kevesebb posztot töröltek annál, ami pusztán az ország méretéből következne. Persze nem tudhatjuk, hogy ez azért volt így, mert a magyar Facebookon az EU-átlagnál kevésbé erősen volt jelen a dezinformáció, vagy azért, mert a Meta nálunk kevesebb sikerrel találta meg az ilyen tartalmakat, mint máshol.

De milyen tartalmakról van szó pontosan? Ehhez először azt kell tisztázni, hogy a kódex nem tesz különbséget a szándékosan terjesztett hamis információ (angolul disinformation), és a jóhiszeműen vagy figyelmetlenségből terjesztett hamis információ (misinformation) között.

A Meta sem a terjesztő szándéka alapján dönti el, hogy egy adott dezinformációs tartalmat eltávolít-e vagy sem, hanem a tartalom várható hatása alapján.

Akkor döntenek a törlés mellett, ha a hamis tartalom veszélyezteti a befogadót (jellemzően az egészségügyi dezinformáció tartozik ide) vagy a politikai folyamatok integritását (például félretájékoztatás a választás időpontjáról, a jelöltek személyéről, a választójogról).

A konkrét tartalmak törlése mellett a Meta az összehangolt dezinformációs kampányok ellen Facebook- vagy Instagram-felhasználók, Facebook-oldalak és Facebook-csoportok eltávolításával is fellépett. A jelentésnek ezen a pontján 2022 harmadik negyedévéről hoznak adatokat. E szerint egy orosz központú dezinformációs hálózatot például 1633 Facebook-profil, 703 oldal és egy csoport törlésével igyekeztek felszámolni. (A hálózat főleg német, francia, olasz, ukrán és angol nyelvterületeket célzott meg.)

Azokban az esetekben, amikor a dezinformáció nem jelent közvetlen veszélyt a felhasználókra vagy a demokratikus politikai folyamatokra, törlés helyett a tartalom terjedését próbálják visszaszorítani. Például úgy, hogy hátrébb sorolják az algoritmusban, vagy a tartalom mellett jelzik, hogy a Metával szerződésben álló tényellenőrző szerkesztőségek hamisnak találták az információt.

2022 negyedik negyedévében az EU tagállamaiban a Metának dolgozó szerkesztőségek Facebook-posztokhoz kapcsolódóan több mint 150 ezer tényellenőrző cikket írtak, Instagram-posztokról pedig több mint 40 ezret. A tényellenőrzések eredményét több mint 28 millió Facebook- és több mint 1,7 millió Instagram-tartalom mellett tüntették fel.

A Meta a tényellenőrzések hatását is megpróbálta felmérni. A hamis tartalmakat megosztani készülő felhasználók figyelmét külön felhívták arra, hogy a tartalomról tényellenőrzés született, és azt mérték, hogy a figyelmeztetés elolvasása után a Facebook-felhasználók 25, az Instagram-használók 38 százaléka nem osztotta tovább az ellenőrzött tartalmat.

A tagállami bontásból az látszik, hogy Magyarországon több mint 450 ezer Facebook-, és több mint 21 ezer Instagram-tartalmat jelöltek meg tényellenőrző címkével. Ez megint csak kevesebb, mint ami az ország méretéből következne.

Magyarország ugyanakkor felfelé lóg ki az uniós átlagból a politikai hirdetések számában. A Meta szabályzata szerint a társadalmi kérdésekkel, választásokkal és politikával kapcsolatos hirdetéseket külön engedélyeztetni kell, illetve kötelező feltüntetni rajtuk, hogy ki finanszírozta a hirdetést.

Magyarországon 2022. november 15. és december 31. között több mint 9100 ilyen hirdetést adtak fel (a Facebookon és az Instagramon együttesen), ami az EU-ban feladott összes politikai hirdetés 6,1 százaléka.

2022 utolsó negyedévében továbbá több mint 7200 politikai hirdetést nem fogadott be a Meta Magyarországon, azért, mert a hirdető nem tudta megfelelő módon igazolni a személyazonosságát. Ez az összes elutasított hirdetés 2,8 százaléka.

A Meta azt is közölte, hogy a negyedik negyedévben a Facebookon és az Instagramon együttesen 8800 hirdetést távolított el dezinformáció terjesztése miatt az EU teljes területén. Többek között az olyan tartalom hirdetését tiltják, amelyet előzőleg a céggel szerződésben álló tényellenőrző szerkesztőségek megcáfoltak. A törölt hirdetésekről nem érhető el tagállami bontás, és az sem derül ki, hogy ezek közül mennyi volt kifejezetten politikai hirdetés.

TikTok

A TikTok pontos számokat közölt a dezinformáció miatt eltávolított videókról. Magyarországon 2022 negyedik negyedévében 202 videót töröltek, ezeket az eltávolítás pillanatáig több mint 5,5 millióan nézték meg.

Az eltávolított videók száma itt is alacsonyabb, mint ami Magyarország méretéből következne, a dezinformációt terjesztő videók azonban elég népszerűek lehettek, mert a később törölt videók megtekintésének számánál a magyar adat már az EU-s összérték 3 százaléka.

A TikTok jelentéséből az is kiderül, hogy Magyarországon mindössze öt videót vetettek alá külső tényellenőrzésnek, és a 202-ből csak három törlés volt tényellenőrzés eredménye. A többi esetben „ismert dezinformációs tendenciák és a már meglévő tudásbázis” alapján döntöttek a videók eltávolításáról.

A dezinformáció értékelésénél a TikTok hasonló módszertant alkalmaz, mint a Meta. Akkor törölnek egy hamis információkat közlő videót, ha egészségügyi károkozással fenyeget, félreinformál a választásokkal kapcsolatban, illetve, ha a hamis információ gyűlöletkeltésre vagy pánikkeltésre alkalmas.

A TikTok alkalmazott egy úgynevezett „nem ellenőrzött tartalom” címkét is azokra a videókra, amelyek valóságtartalmáról nem tudtak meggyőződni. Magyarországon a vizsgált időszakban 375 videót láttak el a címkével, ez a teljes EU-s adat 1,4 százaléka. 

A „nem ellenőrzött tartalom” figyelmeztetésként is megjelent azoknak, akik meg akarták osztani ezeket a videókat.

Magyarországon a felugró ablak hatására a felhasználók 41,2 százaléka állt el a megosztástól, ami magasabb arány, mint az uniós átlag 28,8 százalék.

Magyarországon a TikTok 57 fiókot tiltott le azért, mert a felhasználók megtévesztő módon más embernek vagy szervezetnek adták ki magukat, ez a teljes uniós adat 1,3 százaléka.   

Google

A Google jelentésében az adatok 2022 harmadik negyedévére, vagyis a július 1. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkoznak.

Ebben az intervallumban Magyarországon több mint 110 videót töröltek dezinformáció miatt a Youtube-ról, ez az egész EU-ban törölt videók 1 százaléka. Irányelvei alapján a Youtube is az egészségügyi dezinformációra és a választási részvételt leszorítani igyekvő dezinformációra koncentrál, ezen felül technikai manipuláció miatt törölnek még videókat.

A Google jelentésében arról is beszámolt, hogy hirdetési felületén, a Google Advertisingon milyen lépéseket tett azért, hogy a dezinformáció terjesztői ne jussanak hirdetési bevételhez.

A vizsgált időszakban Magyarországon közel 30 ezer URL-en tiltották le a Google-hirdetéseket azért, mert megbízhatatlan állítások, másoktól lopott tartalmak, manipulatív médiatartalmak vagy gyűlöletet szító tartalmak mellé kerültek volna.

A hirdetési platformról letiltott oldalak száma a teljes EU-s adat 1 százaléka, viszont úgy tűnik, ezek az oldalak kifejezetten népszerűek voltak és/vagy nagyon szerettek volna Google-hirdetéseket megjeleníteni, mert a jelentés szerint a weboldalak több mint 1 milliárd euró bevételtől estek el a tiltás eredményeként, ami az EU egészében megakadályozott bevétel 8,9 százaléka.

A Google emellett 5159 Magyarországról megrendelt megtévesztő hirdetést is letiltott. Ez nagyon alacsony szám, az összes blokkolt kreatív kevesebb mint 0,1 százaléka.

A politikai hirdetések magyarországi elterjedtségét azonban a Google adatai is megerősítik.

A harmadik negyedévben 1542 választásokhoz, politikai pártokhoz, jelöltekhez vagy tisztségviselőkhöz kapcsolódó hirdetést adtak fel Magyarországon, ami a teljes EU-s adat 7 százaléka.

A politikai hirdetésekre fordított összeg már szerényebb volt, csak a teljes EU-s költés 1,6 százalékát tette ki. Az azonosítási probléma miatt elutasított politikai hirdetések száma 698 volt Magyarországon, 1,2 százaléka a teljes EU-s értéknek.

A jelentések háttere

A dezinformáció elleni fellépésre vonatkozó gyakorlati kódexet maguk az aláíró cégek és szervezetek alkották meg, de az Európai Bizottság adott hozzá iránymutatásokat, és a Bizottság benne van a kódex végrehajtását nyomon követő munkacsoportban is.

A csatlakozás önkéntes, de a nagy techcégek számára nem teljesen tét nélküli. A kódex ugyanis összekapcsolódik a digitális szolgáltatásokról szóló új EU-s jogszabállyal (Digital Services Act). A jogszabály kockázatcsökkentő tényezőként ismeri el az önszabályozó testületekben való részvételt, így ha a techcégek teljesítik a vállalásaikat, azzal a jogszabálynak való megfelelést is elősegítik.

A kódex összesen 44 vállalást tartalmaz. Az aláírók egyebek mellett:

• Lépéseket ígértek annak érdekében, hogy a dezinformáció terjesztői ne juthassanak hirdetési bevételhez, és magukban az online hirdetésekben se jelenjen meg dezinformáció.
• Vállalták, hogy átláthatóbbá teszik a politikai hirdetések finanszírozását a felületeiken.
• Elkötelezték magukat a manipulatív online viselkedés letörése mellett (hamis profilok, botok, deep fake videók, stb.).
• Ígéretet tettek az online dezinformáció terjedésének megakasztására, és arra, hogy egyértelműen jelölni fogják az ilyen tartalmakat.
• Vállalták, hogy kiszélesítik együttműködésüket a tényellenőrző szerkesztőségekkel.
• És azt is, hogy rendszeresen (a nagy techcégek esetében félévente) beszámolnak a vállalások teljesítéséről és a meghatározott számszerű indikátorokról.

Az első jelentések közzététele után az Európai Bizottság közleménye is elismerte, hogy az aláírók által fenntartott “átláthatósági központ” lehetne a mostani állapotánál átláthatóbb is. Például nem igazán lehet benne keresni, így ha tagállami szintű adatokra vagyunk kíváncsiak, akkor több száz oldalas PDF-eket kell végigböngésznünk.

Probléma az is, hogy a techcégek nem ugyanolyan részletességgel készítették el a beszámolókat, és a beszámolási időszak sem volt egységes.

Mivel ez az első jelentés, a számok egyelőre inkább tájékoztató jellegűek, nem nagyon tudjuk mihez mérni őket. A Bizottság azt szeretné, ha a júliusban esedékes következő beszámoló már „strukturális indikátorokat” is tartalmazna, amelyek valamilyen módon számszerűsítenék, hogy az intézkedések milyen hatással voltak a dezinformáció terjedésére.

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Twitter kevés konkrét információt vagy adatot közölt a vállalásairól. Vera Jourová uniós biztos csalódottságát fejezte ki, amiért a Twitter lemaradt a többiek mögött.

Elon Musk cége egy nagyjából értékelhetetlen dokumentumot adott le.

Általánosságban ismertették a Twitter dezinformáció elleni politikáját, de ahol konkrét, tagállamokra lebontott adatokat kellett volna közölniük, ott egyszerűen üresen hagyták a formanyomtatványt.

Így:

Forrás: Code of Practice on Disinformation – Report of Twitter

(lakmusz.hu)