A fenyegető nyugdíjkatasztrófa várható hatásait jelentősen tompíthatná egy fejlett hazai öngondoskodási kultúra és egy jól működő piaci tőkefedezeti rendszer. A ma erre hivatott életbiztosítások, nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak: csökken a penetráció, és egyre kisebb e hosszú távú megtakarítások aránya a magyar lakosság pénzügyi eszközein belül. - írja a Portfolio

Az adókedvezmény nagy hívószó

Három nyugdíjcélú megtakarítási formát díjaz manapság 20%-os befizetésarányos adókedvezménnyel az állam, így gyakorlatilag ezek uralják a magyar öngondoskodási piacot:

• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ),
• önkéntes nyugdíjpénztár,
• nyugdíjbiztosítás.

A nyugdíjbiztosításokat magába foglaló életbiztosítások tágabb halmazát is öngondoskodási célú terméknek tekinthetjük (a nyugdíjbiztosításokban lévő vagyonról nincs hivatalos adat), ezért ezek nominális állományát is tartalmazza alábbi ábránk. Mint látható, az utóbbi negyedévekben összegszerűen is megtorpant az öngondoskodási termékekben lévő háztartási vagyon növekedése.

Látványosabb e megtakarítások vergődése, ha nem abszolút összegüket tekintve, hanem relatíve, a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának arányában vizsgáljuk a bennük lévő lakossági vagyon összegét:

• bár tíz év alatt 3306 milliárd forintról 4911 milliárd forintra, 49%-kal nőtt az öngondoskodási termékekben heverő forintösszeg,
• a teljes lakossági megtakarítási piac eközben 148%-kal gyarapodott: 33 826 milliárd forintról 83 939 milliárdra nőtt a bruttó pénzügyi vagyon.

E két folyamat eredményeképpen az öngondoskodási termékek aránya tíz év alatt 9,8%-ról 5,9%-ra csökkent. Egy évtized leforgása alatt nem túlzás ezt látványos és drámai visszaesésnek tekinteni, miközben az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatatlansága egyre nyilvánvalóbb.

2012 vége óta a három megtakarítási forma közül

• az életbiztosítások aránya 4,7%-ról 2,8%-ra,
• a nyugdíjpénztáraké 3,6%-ról 2,6%-ra,
• a NYESZ-é 1,4%-ról 0,5%-ra

csökkent a széles értelemben vett megtakarítások piacán, miközben a folyószámla-betétek, a készpénz és az állampapír, vagyis az öngondoskodási célú megtakarítási formáknak aligha nevezhető eszközök soha nem látott növekedést produkáltak.

alt=""/>

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavalyi év kifejezetten kedvezőtlenül alakult a hozamok szempontjából, és apasztotta az öngondoskodási termékekben lévő vagyont. Ugyanez érintette tavaly a tőzsdei részvényeket és a befektetési alapokat is, mindezt itt mutattuk be:

Ez azonban semmiképp sem ad magyarázatot a negatív hosszú távú trendekre az öngondoskodási termékenél. Háromból három, vagy ha jóindulatúak vagyunk, akkor háromból kettő öngondoskodási forma szerződésszáma, illetve taglétszáma is csökkenő trendet mutat:

• az életbiztosítások szerződésszáma tíz év alatt 2,66 millióról 2,29 millióra, 14%-kal csökkent (öröm az ürömben, hogy az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások darabszáma ezen belül 2022 szeptemberének végére lényegében nulláról 440 ezerre emelkedett - igaz, nagyon lelassult növekedéssel -, ezt mutatja csak alábbi ábránk),
• a nyugdíjpénztárak taglétszáma tíz év alatt 1,23 millióról 1,09 millióra, 11%-kal csökkent,
• a NYESZ-számlák darabszáma tíz év alatt 171 ezerről 91 ezerre, 47%-kal csökkent.

Az MNB szakértői által tavaly összegyűjtött 2020-as Eurostat-adatok azt mutatják, hogy az EU megvizsgált 25 országa közül nálunk a negyedik legalacsonyabb az életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban lévő háztartási vagyon a GDP arányában, Görögországot, Litvániát és Romániát előzzük csak meg e téren. Az élen járó Hollandiában csaknem a GDP 250%-a hevert életbiztosításban vagy nyugdíjtermékben, Magyarországon ez az arány jelenleg bőven egy számjegyű: 6,6% körül van, a penetráció csökken.

Az állam időről megkísérli az öngondoskodási lehetőségek kiterjesztését, de nagyon nem kedvez a piacnak, hogy olyan lépéseket is tesz, amelyek e törekvéssel gyökeresen ellentétes irányba mutatnak. Markáns példája volt ennek

• az életbiztosítások adókedvezményének 2010 elején történt megszüntetése,
• a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2011-es államosítása,
• az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíjvállalások kedvezményes béren kívüli juttatás jellegének 2017 eleji megszüntetése és
• a (nyugdíjcélúnak persze nem mondható) lakás-takarékpénztári támogatás 2017-es megszüntetése.

Nagy változásokért kiált az öngondoskodási piac

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium most ismét zászlajára tűzte, hogy előmozdítaná a hazai öngondoskodást. „Biztosan javítani kell az értékesítés színvonalát és hatékonyságát, és az is egyértelmű, hogy az állami támogatás mindig a növekedés egyik motorja, elképesztően nagy stimulust jelentett a múltban is. Abban is biztos vagyok, hogy a munkáltatók szerepét is meg kell találni egy új rendszerben. Két évre kaptam a miniszteri biztosi mandátumomat, a feladataim közül az öngondoskodási piac fejlesztése a leginkább jövőbe mutató. Ez valóban hosszú távú kérdés, amelyben a nyugdíjcélú megtakarítások mellett az egészségfinanszírozás helyét is meg kellene találni” – mondta Kovács Zsolt miniszteri biztos a Portfolio-nak adott decemberi interjújában.

(Portfolio)