Van, aki feleslegesnek, és van, aki túl szigorúnak tartja a brókerbotrányok után benyújtott vagyonelkobzó törvényjavaslatot.

Abban nincs vita, hogy a csalókat az eddiginél szigorúbban kell büntetni, de félő, hogy a befektetési szolgáltatások piaca leépül, a könyvvizsgálók meg nem, vagy csak sokkal drágábban mernek majd dolgozni. Jogászokkal, brókerekkel és könyvvizsgálókkal beszélgettünk. - írja a vs.hu

Kedden már meg is szavazhatják azt a Rogán Antal szerint példátlanul szigorú törvényt, amelyet a brókerbotrányok kirobbanása után nyújtottak be a parlamentnek, és amely a Fidesz frakcióvezetője szavaival élve megakadályozná „a Wall Street hazai farkasainak visszaéléseit”. (Igaz, a valóságos sztorit feldolgozó amerikai híres film főhőse 200 millió dollárt csalt el, nálunk a Quaestor és a Buda-Cash esetében meg összesen jó négyszer ennyi a tét, mint arra a Bankmonitor felhívta a figyelmet.)

A törvényjavaslat értelmében nagyon hamar és nagyon széles körben elrendelnék a vagyonok zárolását: már a bűncselekmény gyanújának felmerülésekor zár alá vennék teljes cégcsoportok, továbbá többségi tulajdonosok, cégvezetők, felügyelőbizottsági tagok és könyvvizsgálók vagyonát.

És bár az a többségi jogászi vélemény, hogy a csalók ellen eddig is felléphettek a bíróságok hasonló szigorral, a szigorításnak igen komoly következményei lehetnek. „Kinyírhatja a hazai befektetési szolgáltatások piacát”, „megtizedelheti a könyvvizsgálókat”, és bár érthető a motivációja, nagyon rossz üzenete van – hallottuk jogászi, brókeri és könyvvizsgálói körből egyaránt.

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

KOLLEKTÍV FELELŐSSÉGRE VONÁS, DÜHBŐL

A VS.hu által megkérdezett jogászok és piaci szereplők szerint a benyújtott törvényjavaslat egyik legaggályosabb eleme, hogy azt üzeni: a brókercégek úgy általában tisztességtelenül működnek, és ebben az őket ellenőrző könyvvizsgálók is segédkeznek. Az egyik hazai befektetési szolgáltató vezetője – a téma érzékenysége miatt név nélkül – úgy fogalmazott, hogy bár a konkrét visszaélések elkövetői a legnagyobb szigort érdemlik, méltánytalannak tartja, hogy a szakma egészét egy kalap alá véve szitokszóvá vált a „bróker”, átpolitizálttá váltak az ügyek, és a törvénykezés a kollektív felelősségre vonás irányába mozdult el. Ilyen körülmények között szerinte a jövőben Magyarországon senki nem akar majd befektetési szolgáltatást végezni, de a cégek megtalálják majd a módját, hogy például külföldről kiszolgálják a magyar befektetőket.

Ha a jogszabályt a tervezett formájában fogadják el, akkor a könyvvizsgálók legfeljebb egy kis falusi libatenyésztő vállalkozás auditálását merik majd elvállalni, hiszen nincs az a pénz, amiért kockára tegyék a teljes vagyonukat valami olyasmiért, amit valaki más követ el

– vetítette előre Borzi Miklós, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara fegyelmi bizottságának az elnöke is. Szerinte ugyanis a törvényjavaslat nem tesz különbséget a gondatlanság és a szándékosság között, márpedig a javasolt szigorítások alkalmazása kizárólag a szándékos bűnelkövetés esetére lehetne indokolt.

Nem lehet dühből egy szakma képviselőire jogot alkotni

– vélte megkeresésünkre Magyar György ügyvéd is, aki Quaestor- és Buda-Cash-károsultakat egyaránt képvisel. Szerinte a törvény egy „hangulatjavító pótcselekvés”, amelyre egyáltalán nem volt szükség. Azért nem, hangsúlyozta, mert mindaz, amit az új jogszabály rendezne, már más törvényekben szerepel. Az ügyvéd a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), a jegybanktörvényt, a Büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetőeljárási törvényt hozta példaként. Szerinte nem új jogszabályt kell alkotni, elég lenne a meglévőeket alkalmazni. Magyar György emlékeztetett a Kulcsár- és a Postabank-ügyre: az akkor hatályos törvények szerint azokban az ügyekben bírói utasításra zárolták a vagyont „egy perc alatt”, nem kellett újabb törvényt hozni.

MOST SE LEHET CSALNI, DE EZ SOKKAL SZIGORÚBB

Abban valamennyi, általunk megkérdezett ügyvéd egyetértett, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint is felelősségre vonhatók a bűnösök. Bán Dániel ügyvéd azt mondta: a polgári és a büntetőjogi szabályok is adottak, hogy a felelősségre vonási eljárás elinduljon. A pénzügyi szolgáltatókra és az ott dolgozókra egyaránt a Ptk. és a Btk. szabályai vonatkoznak. Azaz, ha valaki a hatályos Btk.-ba ütköző cselekedetet követ el, és az be is bizonyosodik, akkor azért felelősségre vonhatják. „Csalni eddig sem lehetett” – hívta fel a figyelmet Bán Dániel.

Az új Ptk. is elég szigorú, a cégvezetőknek már most sem olyan egyszerű mentesülniük a felelősségre vonás alól, tette hozzá Bán Dániel. Szerinte önmagában abban nincs semmi új, hogy egy vállalkozó a magánvagyonával felel az esetleges kárért. Eddig is volt arra példa – mondta az ügyvéd –, hogy egy kft. ügyvezetője saját vagyonával felelt a hitelezőknek.

Borzi Miklós, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara fegyelmi bizottságának elnöke szerint ez igaz, a most benyújtott javaslat mégis több szempontból sokkal szigorúbb. Eddig ugyanis csak akkor lehetett zár alá vonni valakinek a vagyonát (részben vagy akár egészben), ha valaki ellen már büntetőeljárás folyt, a jövőben viszont ez abban a pillanatban megtörténhet, amikor a bűncselekmény „megalapozottan feltehető”. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve például a könyvvizsgáló már nem rendelkezhetne szabadon a saját lakásával, autójával, bankszámlájával és semmilyen más vagyontárgyával sem, addig amíg sok év múltán sikerül tisztáznia magát.

Hasonlóan érvelt Gárdos Péter, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda ügyvédje. Szerinte is az a legfőbb újdonság, hogy a zár alá vételre sokkal szélesebb körben lesz lehetőség, mint korábban. Ráadásul a végrehajtási törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően nem végrehajtó, hanem a felügyeleti biztos fogja kezelni a vagyont. A zár alá vett vagyon tulajdonosainak a rendelkezési jogát pedig a szabályozás jelentősen korlátozza.

Gárdos azonban alkotmányossági aggályokat is lát. Szerinte az új szabályok a mostani ügyekben is alkalmazhatóak lesznek, ami alkotmányossági szempontból erősen megkérdőjelezhető. Magyar György és Bán Dániel is aggályosnak tartja, hogy a tervezet visszamenőleges hatályú, vagyis a brókerbotrányok kulcsszereplőinek vagyonát akkor is zár alá vehetnék, ha a kapcsolat az érintett céggel a bűncselekmény elkövetése óta már megszűnt. Magyar György szerint a jogbiztonság azt követeli meg, hogy az esetleges elkövetőket csupán olyan jogszabályok alapján vonják felelősségre cselekményeikért, amelyek az elkövetéskor hatályban voltak, ezért a visszamenőleges jogalkotás mindenféleképpen elutasítandó. Bán szerint az is sok kérdést felvet, hogy hogyan, a vagyon mikori állapota szerint kell zárolni? Továbbá: mi történik akkor, ha az időközben már másra szállt? Elvonhatják tőle? És, mint mondja:

A visszaható hatályú jogalkotás veszélyes, a szerződési jogtól alapvetően idegen.

Fotó: MTI/MTVA / Frank Rumpenhorst

50 MILLIÓ FORINT: SOK VAGY KEVÉS?

A törvénytervezet minden olyan bűncselekményre vonatkozna, amelynél a kár vagy a vagyoni hátrány nagyobb, mint 50 millió forint. Magyar György szerint 50 millió forint a fehérgalléros bűnözés világában „ma már nem egy kirívóan magas összeg”.

Csalásra, hűtlen, hanyag kezelésre, illetve hasonló bűncselekményekre gondolhatott a jogalkotó – mondta a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda munkatársa, Szabó Gergely, aki hangsúlyozta: sok kollégájához hasonlóan részleteiben még nem ismeri a parlament előtt heverő javaslatot, amely szerinte akár jelentős részben is megváltozhat az elfogadás előtt. Mindenesetre abban Szabó Gergely és Magyar György is egyetértett, hogy csalásnál és/vagy hűtlen kezelésnél a kárérték nem egyszer az 50 millió forint sokszorosa.

TAVALY MÁR VOLT EGY HASONLÓ SZIGORÍTÁS

Éppen egy éve lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely alapján a cégek által elkövetett károkért a vezető tisztségviselők is személyes vagyonukkal felelnek. Vagyis, ha bűncselekményt követtek el, esetleg felelőtlenül forgatták a rájuk bízott pénzt, akkor akár már a 2014. március 15-e óta hatályos Ptk. szerint is búcsút inthetnek a vagyonuknak. Felelőtlenségüket vagy a bűncselekményt ugyanakkor be kell bizonyítani, márpedig ez sokszor hosszú ideig tart.

vs.hu