Nem csak a korábbi kiemelkedő teljesítményéhez képest, de régiós összevetésben is gyengébben teljesít a hazai újlakáspiac, viszont épp ez a lassulás teremthet jó alkalmat az ingatlanvásárlásban, ingatlanbefektetésben gondolkodók számára, hiszen van lehetőség az alkura, miközben a gazdaság messze jobb helyzetben van, mint a 2008-2009-es válság idején. Mindemellett új támogatási formákra is szükség lenne – Lengyelországban például nyáron indulhat egy kamattámogatási rendszer.

Gyengélkedik a hazai építőipar és ezen belül a lakásépítési szektor is. Az év első két hónapjában a termelés több mint 8 százalékkal csökkent, februárban az új szerződések volumene 44, a szerződésállomány pedig több mint 25 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, miközben az első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 38%-kal múlta alul az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint.

Az infláció felgyorsulása, a megemelkedett energiaárak és a kétszámjegyű kamatok miatt megdrágult finanszírozás nyomán az újlakáspiac is nagyot fékezett. Budapesten például az első negyedévben kevesebb mint 700 otthon talált vevőre – ez kétharmados visszaesést jelent évvel korábbi értékhez képest. Természetesen a kínálati oldal is reagált, a fejlesztők új projektek keretében 930 lakást hirdettek meg, ami a 2017-2021-es időszak negyedéves átlagának alig több mint fele.

Állami segítségre volna szükség

Bár Romániában és Lengyelországban is gondot okoz a magasabb infláció, illetve a megdrágult jelzáloghitelek, régiós összevetésben mégis gyengébben teljesít a hazai újlakáspiac. A Cordia tapasztalatai szerint az új építésű otthonok lengyel és román piaca a mélyponton túljutva már az élénkülés jeleit mutatja, idehaza viszont épp az első negyedév teljesítménye lehet az idei leggyengébb.

„Azt reméljük, hogy ezt követően megindul az élénkülés Idehaza is. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy 2008-2009-es válsággal szemben nincs gazdasági visszaesés, jelentős munkanélküliség és persze nincsenek svájcifrank-hitelek sem, így például a használt lakások esetén ezért sem látható eladói nyomás” – véli Földi Tibor, a Cordia International igazgatóságának elnöke.

A szakember úgy látja, hogy a már bevált CSOK fenntartása mellett az MNB zöldhitel-programjának újraindítására, illetve további, állami hátterű lakásvásárlási támogatások bevezetésére is szükség van annak érdekében, hogy a hazai lakásállomány klímavédelmi szempontokat is szem előtt tartó megújulása ne kerüljön további hátrányba, illetve a jelenleg számos negatív tényezővel küzdő építőipar elkerülje a drasztikus teljesítménycsökkenést. „Ez mind a magyar nemzetgazdaság teljesítménye, mind a lakásvásárlás előtt álló családok, mind pedig a költségvetési adó-és járulékbevételek szempontjából fontos lenne, hiszen, ha nem történik érdemi javulás, számos betervezett projekt indítását halaszthatják a fejlesztők” – hangsúlyozza Földi Tibor. Lengyelországban például várhatóan júliusban lép hatályba az a szabályozás, amelynek célja, hogy az első lakásuk megvásárlása előtt álló, 45 év alattiak számára a jelzáloghitelek éves kamatát – a jelenlegi, 9% feletti piaci értékekkel szemben – 2%-on (plusz banki marzs) tartsák a hitel futamidejének első 10 évében.

Állampapír vagy lakás?

„Azok számára, akik lakásvásárlásban gondolkodnak, épp ez a nehezebb időszak jelenthet olyan alkalmat, amit érdemes kihasználni. Egyrészt van kínálat mind ingatlanból, mind az átalakításokat végző mesteremberekből, másrészt bizonyos szegmensekben csökkentek, másutt pedig stagnáltak az árak, illetve a fejlesztőknél nagyobb tér nyílhat az áralkura is. Ha valakinek a zsebében lenne a vételár, akkor is érdemes banki finanszírozással vásárolnia, hiszen az állampapírok nagyobb hozamot kínálnak, mint a jelzáloghitelek 9-10%-os kamata. Később pedig, kedvezőbb kamatkörnyezetben ebből a megtakarításból lehet majd visszafizetni a hitelt. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy mivel a magas minőségű, magas energiahatékonyságú otthonokból most évente csak néhány ezer épül, ezek tulajdonosai hosszabb távon, az esetleges újraértékesítés során is jól járhatnak, miután a teljes lakásállománynak nagyon kis szeletét adják csak ezek a korszerű ingatlanok” – véli a Cordia International igazgatóságának elnöke.

A középtávú tervek alapján a Cordia 2023-ban és 2024-ben összesen közel 3200 lakás építését kezdi meg, de csak a projektek harmada indul el az idén. A tervekben szereplő lakásmennyiség bő fele Magyarországon, több mint 40%-a Lengyelországban épül majd, Romániában és Spanyolországban pedig egy-egy új projekttel számol a vállalat.