Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója. 

Az OLAF, a Holland Királyság és a Transparency International uniós források hatékony felhasználásával kapcsolatos közös konferenciáján Maria Ntziouni-Doumas úgy fogalmazott: a sajtóban is megjelent ügyek miatt az OLAF-ot már jól ismerik Magyarországon, de fontos tudni, hogy ez már egy közel 20 éve létező uniós szervezet, amely az uniós adófizetői pénzek takarékos, hatékony felhasználását igyekszik elérni. A célt azonban nem könnyű elérni, mert a szervezetnek nincs nyomozati jogköre, csak vizsgálatokat végezhet, ráadásul kis szervezetről is van szó. Hozzátette: ezért érezhetik olykor Magyarországon azt, hogy bár kellene, mégsem lép közbe az OLAF, mivel nem folyamatközi ellenőrzéssel, hanem utólagos ellenőrzéssel foglalkozik, ráadásul nagy ügyekkel, határon átnyúló bonyolult témákkal, ahol jelentős pénzügyi érdeksérelmet akadályozhat meg.

Martin József Péterhez, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójához hasonlóan a főigazgatói tanácsadó is sajnálkozásának adott hangot, hogy a felkérések ellenére nincs magyar állami intézményi előadó a konferencián, de felajánlotta: ezzel együtt is arra törekszenek, hogy szorosan együttműködjenek a magyar hatóságokkal. A tanácsadó hangsúlyozta: minden országban vannak korrupciós esetek és pénzfelhasználási problémák, de az ezek súlyosságában való különbség a lényeg. Ezzel utalt az OLAF 2017-es éves jelentésére, amely szerint Magyarország élen jár az EU-pénzes csalásokban, hiszen mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában.

További részletek a Portfolio cikkében >>