Az agrárközgazdász szerint, a versenyképes mezőgazdaság kialakítása közben áldozatul esett 150 ezer földművelésből élő ember. Eközben létrejött a Fideszhez köthető, földből élő vállalkozói kör, amely milliárdos vagyonhoz jutott az elmúlt tíz esztendőben. Ugyanakkor a magyar falu egy része haldoklik, ma 800 település van pusztulásra ítélve. A Fidesz kormányzása alatt ugyanis hatalmasat nőtt az egyenlőtlenség a régiók között. Végül Raskó György beszélt arról is, hogy a „gazda” valóban a magyar férfiember archetípusa – ahogy a miniszterelnök állítja?

– Úgy is, mint mezőgazdasági vállalkozó, mit szól ahhoz, hogy a gazda a magyar férfiember archetípusa?

– Ez nekem még soha nem jutott eszembe, de az kétségtelen, hogy a gazda a földjét méteres pontossággal számon tartja, különös gonddal műveli. Ha a miniszterelnök erre gondolt, akkor azt magam is alátámasztom. Viszont ez nemcsak a magyar, hanem az osztrák, az olasz, a szlovén, vagy horvát gazdára ugyanúgy igaz. Továbbá nemcsak a férfi gazda szeme hizlalja a jószágot, hanem a női is, sőt, azt kell mondanom, hogy az asszonyok sokkal keményebbek, talán még jobban is védik a birtokaikat, mint a férfiak. Ezt magam is tapasztalom Lajoskomáromban, ahol gazdálkodom. A nők harcias amazonként védik a földjüket.

– Tehát értelmetlen nemi megkülönböztetést tenni?

– Persze, illetve az a tapasztalatom, hogy a női tárgyalópartner harciasabb, kitartóbb, mint a férfi.

– Ön az elmúlt évtizedekben – kis politikai kitérő után – mezőgazdasági vállalkozó lett. Egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy az elmúlt tíz év felemelte a magyar mezőgazdaságot?

– Igen, ez így van. Ennek elsősorban az az oka, hogy az uniós támogatás az elmúlt tíz évben kiugróan megnőtt, tehát valójában az Európából érkező pénz alapozta meg a magyar mezőgazdaság fejlődését. Konkrétan arról van szó, hogy a csatlakozás után, a szocialista kormányok alatt kevesebb pénzt kapott az ország – erről a baloldal természetesen nem tehet –, hozzávetőleg 300 milliárdot. A Fidesz hatalomra jutása, 2010 után ez a támogatás meghaladta az évi 650 milliárdot. Ez az óriási összeg alapozta meg a magyar mezőgazdaság fejlődését.

– Ez az unióból érkező pénz elsősorban földalapú támogatás, amit a gazdák mindenképp megkapnak, illetve a vidékfejlesztés?

– Igen, az unió 2010 után, de 2014-től is nagyon komoly segítséget nyújtott a magyar mezőgazdaság fejlesztéséhez. Így az utóbbi hat évben minőségi ugrás következett be a támogatás emelkedése miatt.

– Tehát ezeknek százmilliárdoknak köszönhetően javult elsősorban a magyar mezőgazdaság helyzete. Közben a magyar kormány – az ígérete ellenére – nem a kistermelőket támogatta, hanem a Fidesz holdudvart juttatta földhöz és támogatáshoz; köztük műkörmöst, ügyvédet, kozmetikust. Mindez mennyire akadályozta a fejlődést?

– Az így kiosztott föld az egészhez mérve, valójában marginális nagyság, nem érte el az összes művelhető terület másfél százalékát sem. Botrány persze hatalmas volt belőle, de ezt elsősorban a politika szította.

– Azért a Fidesz-kormány hivatalban lévő államtitkára, Ángyán József szerint, mohó, zsákmányszerző érdekcsoportok, maffiacsaládok, nagytőkés oligarchák, zöldbárók nyúlták le a földet. Néha az ellenzék sem fogalmazott ennyire keményen. Miért következett be a kormányzati hátraarc?

– Nyilván a belső vitákat nem ismerem, de a vége az lett, hogy Orbán Viktor is ellépett a kisgazdaságoktól. A választási programját megváltoztatva, a nagy gazdaságokat kezdte támogatni. Ez volt az elvi alapja az Ángyán Józseffel történő összeveszésnek. Hozzá kell tennem, hogy az államtitkár tisztességes ember volt, de a programja szerintem sem volt korszerű. Orbán az életképes vállalkozói kört hozta helyzetbe.

– Nem a fideszes vállalkozói kört, akik szállítani tudták a vidék szavazatait?

– Mint mondtam, a politikai szempontú földszerzés minimális volt. Nagyjából 150 ezer család persze kiesett a mezőgazdaságból egy évtized alatt. Helyüket azonban átvették azok az agrárvállalkozók, akik a kialakuló 50-100 hektáros birtokaikon már eredményesen tudtak gazdálkodni. Ez a vállalkozói kör komoly erősödének indult, s persze meg is gazdagodott az Orbán kormány tízéves ciklusa alatt. Ezt a folyamatot én agrárközgazdászként abszolút pozitívnak tartom, tehát azt kell mondanom, hogy ebben a szakpolitikai vitában a miniszterelnökkel értek egyet. Nem pedig Ángyán Józseffel, aki elsősorban olyan birtokokat támogatott volna, amelyek nem voltak életképesek.

– Viszont Ángyán József azt akarta elérni, hogy a földből megéljenek a legszegényebbek is. Ha jól értem, a mostani koncepció a gazdagokat segíti?

– Inkább a versenyképes családi gazdaságokat, de a nagyüzemeket is. E vállalkozói kör pedig él a lehetőségekkel.

– Ebből persze az következik, hogy egyre kevesebben élnek meg a mezőgazdaságból, miközben a Fidesz azt ígérte, hogy többeknek ad kenyeret a föld.

– Ez a fejlődés útja a világ minden országában. Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság ne eltartott ágazat legyen, akkor a versengő gazdálkodás mellett kell letenni a garast. Ez történt, az elmúlt évtizedet ezért a magyar mezőgazdaság aranykorának is tekinthetjük. Hatalmas a fejlődés technológiában, de tudásban, versenyképességben, s emelkedtek a mezőgazdaságban elérhető jövedelmek is. Ma kétezer olyan családi gazdaság van, amelynek a nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Ez hihetetlen mértékű gazdagodás – persze nem készpénzben, hanem termelési eszközökben, gépekben, istállókban jelenik meg. Az utóbbi éveket ugyanis nagyon komoly beruházási hullám jellemezte. Mondhatjuk, hogy Magyarországon már legalább 30-40 ezer olyan családi vállalkozás van, amely felveszi a versenyt a legjobb nyugat-európai agrárbirtokokkal.

– Gondolom, hogy ezek jó része a Fidesz gazdasági elitjéhez tartozik, miközben akik nem jutottak földhöz, azok munkanélküliek. Ezért életképtelenek a falvak?

– Sok száz magyar falu fejlődése megrekedt és a sorvadás jelei mutatkoznak, de nem ezért, hanem mert minden forrást elvontak tőlük s gyenge a gazdasági aktivitás. Amúgy nincs munkanélküliség a falvakban, sőt, az ellenkezője: szakképzett mezőgazdasági munkásokból komoly hiány van.

– Az ország keleti részében még éhezésről is hallani – főleg a járvány óta.

– Egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Sok helyen sorvadnak el a gyümölcsösök, vagy a kertészetek a munkaerő hiánya miatt. Nincs, aki gondozza  a gyümölcsfákat, nincs, aki a termést leszedje. A mi gazdaságunkban a kézi címerezést gépire kellett váltanunk, ami drága játék, de nem volt mit tenni, mert erre a munkára sincs jelentkező. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy egyes agrártérségekben – Békés-, Hajdú-, Szolnok-, és Heves megye – a gabona- és az olajos magvak termelésén kívül nincs sok más. E növények termeléséhez nincs szükség kétkezi munkásra. Az országnak ezen a részén ma már nincs számottevő szőlő- és gyümölcs-termesztés, de még állattartás sem. Ángyán államtitkárként 6 millió sertést vizionált 2020-ra, helyette csak 2,6 millió van, tehát a fele sem. Ez bizony kudarc, bosszantó visszafejlődés.

– Épp a kelet-magyarországi szegénység és munkanélküliség miatt nehéz elhinni a miniszterelnöknek, hogy a falvakban ugyanolyan élet lehet, mint a fővárosban. Ez színtiszta propagandának tűnik. Ön mit gondol?

– A magyar falu részben halott, közel 800 falu jövője kilátástalan az elvándorlás és a gazdasági aktivitás alacsony volta miatt. Ez is az elmúlt tíz-húsz év eredménye. A falu elnéptelenedése egyes régiókban szinte megállíthatatlannak tűnik, mert a felzárkózási programokat totális kudarc jellemzi. Egyre nagyobb az egyenlőtlenség a régiók között. Nagyon leszakadt Dél-Alföld, Dél-Baranya, az Észak-magyarországi régió, viszont prosperál Győr-Sopron, Fejér, és Pest megye. A lakossági jövedelem kétszer annyi Nyugat-Magyarországon, mint Békés, BAZ, vagy Szabolcs-Szatmár megyében, hát persze, hogy elvándorolnak onnét! És mennek a nyugati határszélre. Az én falum, Dunakiliti lakossága az uniós csatlakozás óta jó húsz százalékkal nőtt, és egyben elképesztő mértékben fejlődött az Orbán-kormány tíz évében. Azt mondhatom, hogy a település életszínvonala osztrák szintre emelkedett, nincs munkanélküliség. Ilyen falu azonban elég kevés van.

– A közvélemény-kutatások szerint, a Fidesz hívei elsősorban a falvakban élnek, még akkor is, ha sok helyen nyomorognak. Lehet, hogy nekik szól Orbán Viktor mezőgazdaságot dicsérő üzenete?

– Lehet, és ez érthető is. A falun látható a gazdák anyagi gyarapodása. Igaz, falvanként csak néhány tucat családról van szó. A többiek vagy elmentek nyugatra, vagy közmunkások lettek.  A közmunkaprogram egyébként jó ötlet volt Orbánéktól.

– Elsősorban az uniós támogatás miatt, ahogy mondta?

– Igen, de ezt mégis Orbán Viktorhoz köti a magyar falu. Az 50 és 500 hektár közötti gazdálkodók jóléte már a nyugati átlagszínvonal felett van. Úgy látom, az Orbán-kormány által preferált családi nagygazdák tudása, termelési képessége, hozzáértése is az uniós átlag felett van.

– Tehát nem csak azért vannak a Fidesznek vidéki hívei, mert a hírek nem jutnak el mindenhová?

– Az említett tehetős réteg, amely a Fidesz jóvoltából, a „földet a gazdáknak" program keretében növelhette birtokát 10-50 hektárral, a saját, jól felfogott érdekében támogatja a kormányt. Nem biztos, hogy ők NER lovagok lennének, mindössze arról van szó, hogy e réteg a kormány agrárpolitikájának egyértelmű kedvezményezettje.  Ma már ők uralják a falut, nem a téeszelnök. A szakképzetlen, elszegényedett falusiakat pedig a közmunka állította a Fidesz mellé. El kell ismerni, hogy ez a foglalkoztatási forma telitalálat, mert ugyan minimális a jövedelem, szerény megélhetést biztosít csak, de több, mintha bizonytalan napszámból, vagy segélyekből kellene megélni.

Az ellenzék tévedése, vagy hibája, hogy nem ismeri fel: ezeket az alacsony képzettségű embereket nem lehet a rendes munkaerőpiacra bevinni. A falvakban 150-200 ezer ilyen betanított-munkás szinten lézengő ember van, akik egy része mentálisan is leépült alkoholista. Őket nem lehet traktorra ültetni, vagy precíziós termeléshez rendelni, de még a tenyészállatokat sem lehet rájuk bízni. Nekik a közmunka megváltás.

– Említette, hogy közel 700 milliárd forint jön az unióból. Mi történne, ha Magyarország uniós tagsága bizonytalanná válna? Vagy ha az Orbán kormány kilépne az európai közösségből?

– Nézze, a magyar mezőgazdaság támogatásának 85-90 százalékát adja az Európai Unió. Ezért azt gondolom, hogy az Orbán-hívő középparasztok, közép-, vagy nagyvállalkozók kapát, kaszát ragadnának, ha az ország kilépne az unióból. Ugyanis a magyar mezőgazdaság e vállalkozói köre a legnagyobb nyertese az európai csatlakozásnak. Ha kilépnénk, akkor annak a legnagyobb vesztese éppen e befolyásos, Fidesz-elkötelezett gazdálkodói réteg lenne. Orbán tisztában van ezzel. Esze ágában sincs kiléptetni az országot a húsosfazékból.

hirklikk.hu