A Magyar Közlönyben pénteken jelent meg az 1550/2017. (VIII. 18) határozat, amely szerint az Orbán-kormány elfogadta a Dunakanyar 2017-2030 közötti fejlesztéséről szóló stratégiai programot, amelynek a része, hogy egyházturisztikai fejlesztésként spirituális elvonulási központ épüljön a Pilisben hárommilliárd forintból.

A bejelentésnek az RTL Klub Híradó nézett utána, és kiderült, hogy az elképzelésről konkrétumokat egyelőre senki nem tud.

Így azok buddhisták sem, akiké eredetileg az elvonulási központok ötlete – ezeket az épületeket meditációra használják –, és akiknek az egyik magyarországi közössége tervez hasonlót a Pilis közelében, de közpénzből megvalósuló építkezésről nem hallottak ők sem.

Érdemi válasz nélkül hagyta az RTL Klub kérdéseit a Magyar Turisztikai Ügynökség is, amely szerint az elvonulási központ az egyike lehet a Dunakanyarban megvalósuló beruházásoknak, részletekbe menő tájékoztatást viszont csak későbbre ígértek az ügyben.

Ami a stratégiai programot illeti, az Orbán-kormány elképzelései szerint fejlesztik

• a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint),
• a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forint),
• a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forint) és a sípályát (0,98 milliárd forint),
• az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forint),
• a komáromi Monostori erődöt (0,3 milliárd forint),
• és a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forint).

Ezen túlmenően az Orbán-kormány egyetért azzal, hogy

• egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forint),
• összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi rendszerrel (1 milliárd forint),
• bővítsék a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forint),
• Szentendrén újjáépítsék a Duna korzót (2,6 milliárd forint),
• fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forint) és múzeumnegyedet (1 milliárd forint),
• és  a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forint),
• autós panorámapontokat 0,5 milliárd forint), illetve gasztronómiai és borturisztikai mesterközpontot alakítsanak ki (0,5 milliárd forint),
• és  tovább élénkítsék az e-mobilitást, illetve töltőállomásokat létesítsenek a térségben (1 milliárd forint).

A határozat szerint – írja a napi.hu – a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez 70 település tartozik. Összesen 35 fejlesztésről van szó, amelyet 69,81 milliárd forinttal fognak támogatni.

168ora.hu