A Forbes új számában megjelent cikk szerint az EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a pénz kifizetését a szabálytalanságok miatt, és 4,3 milliárdos büntetést szabott ki. Brüsszel egyik legkomolyabb kifogása az volt, hogy bár elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak támogatást, mégis sok érintett vállalkozás Budapesten és a környékén működött. Az EU bírálta a magyar hatóságokat is, mert azok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében.

Emellett az is kiderült, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér Jeremie-alapja Hernádi egyik rokonát és annak közeli ismerősét is támogatta 840 millió forinttal, hogy ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le, valamint hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. 

Egyes projekteket - például az említett ingatlanügyletet - még a Magyar Fejlesztési Bank is bírálta, a Direkt36-nak azt mondta az érintett munkatárs, hogy a Jeremie-program "nem erre lett kitalálva". A Mol-vezér szintén a Molnál dolgozó rokona, Bacsa György cége arra használta fel az uniós pénzt, hogy olyan ingatlanokat vegyen, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai. A cégnek az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, ami nem igazán tekinthető innovatívnak. 

Hernádiék a lappal azt közölték, hogy ők szabályosan jártak el minden ügyben, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.

Hernádi egyik cégén keresztül a társkeresőbizniszbe is beszált

Hernádit 2013-ban választották ki a Jeremie-programban való részvételre, Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére, amiből többek között a társkeresőbizniszbe is beszállt (puncs.hu).

A Gran tőkealap 2013-ban nyert el 4,3 milliárd forintnyi uniós forrást az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramból, ennek egy részét fektette a társkeresőbe. Az üzlet minden jel szerint jól megy, a Dating Central Europe tavaly 393 milliós nettó árbevétellel zárt, a tulajdonos pedig kivehetett 135 millió forint osztalékot. Ennek fényében nem meglepő, hogy új befektetést eszközöltek a társkeresési piacon, bár kétségkívül vicces, hogy közvetve Hernádi Zsolt és állami források is hozzákapcsolhatók egy ilyen profilú oldalhoz.

A Puncs.hu-n reklámokkal egyelőre nem találkoztunk, az üzleti modell inkább az előfizetőkre épít, akik plusz szolgáltatásokért cserébe pénzt adnak az oldal használatáért, nem is olyan keveset: ha csak egy hónapra fizetünk be prémium felhasználónak, akkor havi 9990 forint az időarányosan csökkenő díj, ami egyéves tagság esetén havi 5832 forintig apad.

Magyar vetélytársak után kutatva csupán külföldi cégek magyar leányait találtuk, mint például a Sugardaters vagy a Sugadaters, de ezek az oldalak bejelentkezés nélkül nem sokat árultak el magukról. A Sugardatersről egyelőre annyit tudni, hogy egy dán cég magyar nyelvű oldala, ami szintén csak néhány hete jelent meg, az tehát biztosan látszik, hogy most indul a verseny a piac letarolásáért.

Forbes és a Direkt36 cikkéből kiderül, hogy ez az alap szorosan együttműködött a Mol-vezér régi ismerősének és üzlettársának, Garancsi Istvánnak Garangold nevű Jeremie-alapjával, amivel már az Index is foglalkozott. Voltak személyi és szervezeti átfedések, illetve kiderült az is, hogy Hernádi alapkezelője 2014 végén befektetett egy olyan üzembe, amelynek Garancsi az egyik résztulajdonosa.

index.hu