Hetek alatt dőlhet össze egy kormányfő tízéves hatalma
Különös helyzetbe került a bolgár kormány: miközben a koronavírus-járvány kezelésével még elismerést vívott ki, az évek óta halmozódó korrupciós ügyek váratlanul kiverték a biztosítékot az emberek jelentős részénél, és az ebből fakadó tömegtüntetések a tíz éve regnáló miniszterelnök bukásához vezethetnek.
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com
Mindössze egy héten át kellett tüntetniük a bolgároknak ahhoz, hogy Bojko Boriszov miniszterelnök felmentse három miniszterét - derült ki a RadioFreeEurope RadioLiberty hírportál cikkéből. - írja a Napi.hu
A pénzügyi, a gazdasági és a belügyi tárca vezetőjének korrupciós vádak miatt kellett távozniuk azt követően, hogy tömegdemonstrációk robbantak ki az ország nagyvárosaiban az évek óta halmozódó gyanús ügyek miatt. A kormányzó jobboldali GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) párt szerint elejét akarták venni a spekulációnak, hogy a három miniszter a háttérben együttműködik az ellenzéki centrista MRF (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) párttal.
A történet egy incidenssel kezdődött Bulgária romantikus fekete-tengeri tengerpartján egy nyilvános strandon, amelyet fel akart keresni Hriszto Ivanov, a jobbközép Demokrata Párt egyik vezetője - derül ki a Deutsche Welle összefoglalójából. A kormányőrség, amely Ahmed Dogan, az MRF korábbi vezetőjének házát őrizte, megakadályozta ebben, amit Ivanov úgy értelmezett, hogy a kormány megengedte Dogannak, hogy rátegye a kezét a köztulajdonú strandra, továbbá hogy közpénzből fizetett biztonsági szolgáltatást vegyen igénybe.
Borul a bili
Két nappal később a legnagyobb ellenzéki párt, a Bolgár Szocialista Párt (BSP) támogatásával megválasztott Rumen Radev államfő azt követelte Boriszovtól, hogy rendelje vissza a jelenleg semmiféle állami megbízatással nem rendelkező Dogant védő kormányőröket. Ezzel egyidejűleg - ha tetszik válaszul - az ügyészség berontott az elnöki rezidenciára, és hatalommal való visszaélés, illetve államtitoksértés vádjával letartoztatta az elnöki adminisztráció két tagját.
Ivanov és Radev szerint Ivan Gesev főügyészt, aki elrendelte a rajtaütést, a kormány iránti politikai elfogultság motiválta. Az akció célja, hogy eltereljék a figyelmet a kormányt körüllengő korrupciós ügyekről.
Ezt látszik alátámasztani Jevgenyij Dajnov szófiai politikatudós véleménye, aki szerint Gesev jó kapcsolatokat ápol Dogannal és az MRF-fel. Emellett állítólag fű alatt a kormánypárt, a GERB is támogatja. A jelek szerint a GERB és az MRF titokban együttműködik - nem véletlen, hogy a kormányfő a három miniszter elbocsátásával részben ettől az összefüggéstől igyekezett elhatárolni magát.
Eltékozolt népszerűség
A Boriszov-kormány népszerűségét ugyan megdobta, hogy a bolgárok úgy látták, jól kezelte a koronavírus-válságot, ám a július elején kirobban botránysorozat egy csapásra elmosta ezt az elismerést. A felháborodás egyesítette az egyébként megosztott ellenzéket és több tíz ezres kormányellenes tüntetések indultak. Boriszov bejelentette, hogy megszüntetik Dogan kormányzati védelmét, ám a tüntetések nem csillapodtak. Erre válaszul jött a miniszterek kirúgása. A kormányfő a hét végi EU-csúcs után akar visszatérni belpolitikai gondjaira.
Bulgáriát sokszor említik úgy, mint ahol az államot erős emberek ejtik foglyul. Kiszivárgott például egy 2009-ben készült videó, amelyen Ahmed Dogan kijelenti, hogy az országban nem a parlamenté hatalom, hanem ő a hatalom eszköze amely szétosztja az állam pénzét. Boriszov, aki karatebajnokból, tűzoltóból és testőrből emelkedett miniszterelnökké nagy politikai túlélő. Szakértők szerint ha le tudja mondatni Gesev főügyészt, akkor egy időre le tudná csillapítani a felbolydult kedélyeket.
Közelgő választások
A következő parlamenti választások 2021 tavaszán lesznek Bulgáriában, a tüntetések előtt készült közvélemény-kutatás szerint Boriszov GERB pártja kapta volna a legtöbb szavazatot, ha most lettek volna a választások. Több mint 21 százalékos szavazati arányt értek volna el. A második a szocialista BSP lett volna 12 százalékkal, az MRF öt százalékon állt. A jövő évi választás eredményét, azonban nem csupán a váratlan demonstrációhullám befolyásolhatja.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a bolgár GDP legkevesebb hét százalékkal fog zuhanni 2020-ban a koronavírus-válság miatt. A nyár nem hozta meg a járvány remélt enyhülését és ősszel jöhet a második nagy hullám, ami tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. A lakosságot sújtó anyagi nehézségek pedig tovább erodálhatják Boriszov támogatói bázisát.
