A megelőzés érdekében a diákságnak otthoni távoktatásra, a munkavállalók nagy részének pedig home office-ra kellett átállnia. Az új élethelyzetben is a legfontosabb a tudatosság, az odafigyelés, az empátia és a türelem.

Korábbi hasonló szituációk és más országok példái rendelkezésünkre állnak a lehetséges gazdasági, társadalmi és pszichológiai következményeket illetően, mégis jelenleg egy számunkra ismeretlen helyzettel kell szembenéznünk. Muszáj tudatosítanunk, hogy mi az, amire hatással vagyunk, és mi az, amin nem tudunk változtatni.

Meg kell őriznünk a nyugalmunkat

Az első és legfontosabb, hogy megértsük és elfogadjuk a kialakult szituációt, ami mindannyiunk érdekét szolgálja. Tudomásul kell vennünk, hogy mindenki ugyanabban a helyzetben, vagy még rosszabban van, mint mi. A pánik, a stressz és környezetünk felzaklatása csak ront a dolgokon. Az elkövetkező időszakban olyan képességeinket kell fejlesztenünk, amik eddig a mindennapok során háttérbe szorultak (például az érzelmi intelligencia, EQ), azonban jelenleg és a későbbiekben is nagy hasznukat fogjuk venni.

Kérjünk és nyújtsunk segítséget

Szinte hihetetlen, hogy a vállalatok és a magánszemélyek is milyen gyorsan reagáltak a meghozott kormányrendeletekre, milyen szintű összefogások alakultak ki országszerte. Aki csak teheti, egyénileg és szervezetileg is az iskolák, idősek és a nehéz helyzetbe került emberek segítségére siet. Megtanulunk összefogni, beleképzelni magunkat mások helyébe, szélesebb körben támogatni egymást. Ez a fajta empátia a jövőben is az élet minden területén hasznunkra válik majd.

Viszont, ha adni nem tudunk, kérjünk segítséget! Senki nem készült fel erre az esetre, és rengeteg szektort, magánembert súlyos csapásként ért. Sosem szégyen segítséget kérni, ilyenkor pedig végképp meggondolatlanság büszkének lenni. Mindenki ahogy tud, segít, így hát fogadjuk el, ha nekünk nyújtanak kezet. „Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!”, tartja egy afrikai közmondás. Ha pedig eluralkodna rajtunk az ilyenkor teljesen természetes szorongás, félelem, vagy csak megosztanánk a gondolatainkat egy kívülállóval, forduljunk bátran az ingyenesen hívható vonalakhoz.

Összezárva a családdal

Azt hihetjük, hogy ehhez a körülményhez lesz a legkönnyebb alkalmazkodnunk. Ugyanakkor, ha belegondolunk, a legtöbben a hétköznapoknak csak a töredékét töltjük a családunkkal. Így a 0-24 összezártság igencsak igénybe veheti a türelmünket, hiszen a korlátolt lehetőségek negatívan hatnak az ember közérzetére és hangulatára. Nyilvánvaló, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznünk kell egymásnak privát életteret hagyni, viszont ez egy remek lehetőség, hogy igazán megismerjük egymást. Akár társasjátékok, vagy egyéb szórakozás keretein belül, akár komoly beszélgetések során. Beszélgessünk a szüleinkkel, testvérünkkel, gyerekeinkkel arról, hogy mit vált ki belőlünk ez a helyzet, nyugtassuk meg és támogassuk egymást. Fontos, hogy a gyermekeknek nem kell mindenről tudniuk, csak olyan információkat adjunk nekik, ami nem zaklatja fel őket, és amit megértenek. Ők nem úgy látják a dolgokat, ahogy mi, nagy eséllyel minden komolyabb trauma nélkül veszik ezt az akadályt.

Most minden eddiginél fontosabb, hogy a generációk odafigyeljenek egymásra, valóban elkezdjenek kommunikálni és megértsék egymást. Az új helyzet egyik korcsoportnak sem könnyű, ezért létfontosságú, hogy kellőképpen toleránsak legyünk egymással. Együtt kell működünk a tőlünk telhető legtöbb módon, akkor is, ha ez a komfortzónánkból való kilépést jelenti.

 – mondja Kósa Erika, aki évek óta foglalkozik EQ fejlesztéssel a Kósa Erika Akadémia keretein belül.

Hozzuk ki a legtöbbet a helyzetből

Még ha sokan csapásként is élik meg a kialakult körülményeket, még mindig több lehetőségünk van a károkat minimalizálni, mint elődeinknek lett volna. Az internet segítségével tudunk otthonról dolgozni, tanulni, szórakozni. Ha mindez nem lenne, sokkal súlyosabb következményei lennének annak, hogy az otthonainkba kényszerültünk. És talán ennek köszönhetően jobban értékeljük majd a barátokkal töltött időt, a rendezvényeket, az egész életünket.

Éljünk hát a lehetőségeinkkel! Végre van időnk megvalósítani azokat a dolgokat, amikre eddig nem volt. Rengeteg kulturális intézmény, könyvtár, online kurzus és edzőtermek tették ingyenessé szolgáltatásaikat és közvetítenek élőben. Olvassunk, alkossunk, hallgassunk zenét, meditáljunk, műveljük magunkat. Ezek ugyanis mind fejlesztenek, hozzánk tesznek és örömöt okoznak. Igyekezzünk mozogni is, hiszen nagyon fontos a fizikai és a mentális egészség megőrzése érdekében is. Tudatosan keressünk és hozzunk létre mindennapi örömforrásokat!