A rovarfertőzés után leghamarabb jövőre nyithat meg az intézmény, de a kötetek restaurálása hosszú évekig tart majd.

A felbecsülhetetlen értékű könyvállomány több mint fele már nitrogénsátorban van a Pannonhalmi Főapátság díszkönyvtárában. Magyarország legrégebbi, 400 ezer kötetet őrző könyvtárában májusban fedezték fel a kenyérbogár-fertőzést. A másfél hónapos anoxiás eljárás alatt a kifejlett bogarak mellett a lárvák és peték is elpusztulnak, de hogy az állományból mennyi könyv és milyen mértékű károsodást szenvedett, csak ezután derül ki.

Amikor májusban kiderült a könyvtár fertőzöttsége, Hortobágyi T. Cirill főapát biológiatanárként elsőként arra gondolt, hogy a nagyon értékes botanikai 19. századi díszművek, amelyekben az ábrázolt növényeket egyenként kézzel festették és színezték, megsérültek-e. Később kiderült, hogy nem esett bennük kár, de az, hogy a többi kötet milyen állapotban van, majd csak később lesz válik világossá, mert egyelőre a könyvek állapotával nem tudtak foglalkozni, az állomány nagy részét bedobozolták, és nitrogénzsákokban várják, hogy kipusztuljanak bennük az esetleg ott lévő rovarok.

„Megvan a technológia és a kiváló szakemberek lelkiismeretesen dolgoznak, el fog pusztulni a bogár” – mondta a főapát, és hozzátette, a mentesítéssel párhuzamosan a kiürülő polcokat is meg kell tisztítani, először portalanítják, majd ha kell, megerősítik, és utána jön a fertőtlenítés, mert elképzelhető, hogy egy-egy repedésben van még bogára, lárva vagy pete.

2026 elejére tervezik azt, hogy a díszkönyvtár újranyit, de addig még sok a teendő, meg kell várni a hathetes nitrogénes kezelést, és csak utána lehet a könyveket kivenni a ládákból. Akkor lehet egyesével átvizsgálni, hogy sérültek-e, portalanítani, és csak utána kerülnek vissza a polcra. Ez a munka a főapát szerint több hónapig tart majd.

„A restaurálás sok évtizedes munka lesz, mert akkora állományról van szó, és most még nem tudjuk, hogy mennyire károsult” – mondta Hortobágyi T. Cirill. Arról is beszámolt, hogy a könyvtárban foltokban jelent meg a rovar, nem a teljes könyvállomány fertőzött, ezért is kellett nagyon gyorsan beavatkozni, mert exponenciálisan terjedhetett volna a fertőzés, és néhány év alatt teljesen elfertőzte volna a könyvtárat.

„A restaurálás attól függ, hogy a könyv mennyire értékes és mennyire sérült. Elképzelhető, hogy az állomány nagyobb része rovarmentesített, itt-ott-amott van a gerincén egy kis rágás, de mivel nem mindennapi használatba szánt könyv, ezért most már így marad. Viszont az értékesebbek, a fontosabbak, amelyek esetleg gyakrabban használatban vannak, restaurálásra szorulnak, és az hosszú éveket vesz igénybe” – mondta a főapátság vezetője.

A kenyérbogár elterjedése is a klímaváltozás számlájára írható, mert ez a rovar a magasabb hőmérsékleten él csak, és az elmúlt években gyakran tartósan 20 fok fölé emelkedett a könyvtárban a hőmérséklet. Hortobágyi T. Cirill szerint egyetlen módon lehet megakadályozni a fertőzés újbóli megjelenését: meg kell akadályozni, hogy a bogár újra bekerüljön a könyvtárba. Mint kiderült, nem lehet klimatizálni a hatalmas termet, részben a műemlékvédelmi előírások, részben a páralecsapódás miatt, ezért az egyetlen megoldás, hogy ne kerüljön be az épületbe a bogár.

„Az ablakokon már ott van az a háló, amely miatt berepülni nem tud, de a beléptetésnél még meg kell oldani, hogy se kerülhessen be a kenyérbogár. Valószínű, hogy zsilipes rendszerben lehet majd belépni, a technológiai kialakításán töprengenek most a szakértők” – mondta Hortobágyi T. Cirill. (Infostart)

Címlapkép forrása: MTI/Krizsán Csaba