h i r d e t é s

Így csökkenti a rezsit a kormány

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Így csökkenti a rezsit a kormány

2015. május 10. - 19:51
0 komment

Az európai átlagár alá kell szorítani a magyar családok számára az ár, és általában a rezsiköltségek árát - ezzel a jelszóval futott neki választási győzelmet hozó projektjének a Fidesz.

Most mégis ott tartunk, hogy nálunk a legdrágább a villamos-energia a kontinensen.

A lengyel energetikai csoport (PGE) jelentése szerint az év első három hónapjában az áram nagykereskedelmi piaci ára a legalacsonyabb Dániában volt, 118,05 zloty (1 zloty=75,4 forint) megawattóránként, ezt követte Csehország (134,7 zl), Finnország (134,96 zl) és Svédország - adta hírül a napi.hu. Lengyelország a középmezőnyben végzett átlag 146,39 zlotys árával. Ennél drágább volt Lettországban és Litvániában (155,9 zl), míg a csúcsot Magyarország tartotta 167,36 zlotys árával.

A beszámoló megemlíti, hogy a német piacon az átlagár az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent a szél- és a napenergia hasznosításának köszönhetően, és ugyanennyivel lett olcsóbb a skandináv országokban a vízi erőművek miatt. A lengyel árambehozatal az év első három hónapjában 30 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben exportja 13 százalékkal nőtt.

A fenti számsorokból valójában nem az következik, hogy Magyarországon megbukott a rezsicsökkentés, hanem az: a Fidesz semmiféle gazdasági-piaci szempontot nem vett figyelembe az akció elindításakor, ahogyan most sem számol ilyesmivel. Kizárólag a pillanatnyi, politikai haszonszerzés motiválta a rezsicsökkentést - ez azonban helyes számításnak bizonyult, hisz nagyrészt ennek tudható be a tavalyi, újabb kétharmadot hozó választási győzelem.

Magyarországon a lakossági energia-árakat az állam - erre szakosodott hatóságán keresztül - szabályozza. Így a valós piaci folyamatok helyett a politikai akarat érvénysült 2013-14 között. A folyamatosan csökkenő árak azonban a Fidesz politikai érdekeit szolgálták csupán, így a tavaly őszi - az önkormányzati választások elé időzített - árfaragás óta a rezsi szintje, legalábbis ami az áram- és a gáz árát illeti, nem változott. Így a magyar fogyasztók - megfosztva a piac aktuális alakulásának hatásától - a legkevésbé sem érzékelhetik a földgáz és az olaj árzuhanásából eredő fogyasztói ár csökkenését. (Ezt az elmúlt hónapokban az ellenzék több ízben is a kormány szemére vetette. A szocialisták egyenesen további 20-30 százalék közötti árcsökkentést követeltek. Túl a politikusok populista szólamaim, a nemzetközi piacokon tapasztalható áresés ehhez hasonló nagyságrendű csökkentést valóban lehetővé tenne.)

Mindemellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy például Németországban, ahol látványosan szakítottak a nukleáris alapú energia-ellátással, komoly állami szubvenció jelenik meg a megújuló energiaforrásokra épülő áramszolgáltatásban. Ezzel nem csupán a környezetkímélő technológiák elterjedését segíti elő Berlin, de saját gazdaságát is támogatja, hisz elsősorban belföldi cégeknek és munkavállalóknak jelent plusz bevételt minden, ilyen jellegű beruházás. A nap- vagy szélerőművek rendszere, a kellő üzemméretet elérve már hasonlóan gazdaságosan és állami segítségnyújtás nélkül képes energiát szolgáltatni, mint a még működő, de nagy környezeti terhelést jelentő erőművek.

 

sztarklikk.hu (Címlap: Forrás: mno.hu)

Posted by SEJT on 2015. május 10.