Informatikai háló az önkormányzati tartozások újratermelődése ellen
Az Államkincstár kezeli majd a települések gazdálkodását segítő rendszert, a kormány adatvédelmi garanciákat is rögzített - írja a Magyar Hírlap.
Döntött a kormány az önkormányzatok gazdálkodásához, illetve adózásához számítógépes támogatást nyújtó ASP-rendszer bevezetésének részleteiről – tudtuk meg. Legkésőbb 2018-ig valamennyi településnek csatlakoznia kell a közigazgatási munka informatikai fejlesztését is célzó hálózathoz.
Megjelent a Magyar Közlönyben az önkormányzatok gazdálkodásához, adózásához számítógépes támogatást nyújtó ASP-rendszer bevezetésének ütemezéséről, a csatlakozás részleteiről szóló kormányrendelet. A kísérleti jelleggel, néhány településen már bevezetett eljárás miatt jelentős volt az érdekvédelmi és szakmai szervezetek ellenállása, így az illetékes Belügyminisztérium átfogó egyeztetésekbe kezdett, a parlamenti frakciókat is bevonva. A tárca szerint 8,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a felkészülés biztosítására, ezt a szakrendszerek optimális működtetése érdekében eszközbeszerzésre, működésfejlesztésre, belső szabályzataik kialakítására, az adatminőség javítására fordíthatják a települések.
A mostani, igen részletes rendelet egyebek mellett rögzíti, a kormány a rendszert a Magyar Államkincstár útján működteti, intézi a csatlakozást, biztosítja az ügyfélszolgálatot, tájékoztat, képzéseket szervez. Külön kitér a dokumentum az adatvédelemre, továbbá az úgynevezett önkormányzati adattárház kialakítására. Utóbbi a kormányzati és önkormányzati döntések előkészítését szolgálja, működtetője pedig a kincstár. Ez lehet a legkényesebb pont, hiszen a települési szövetségek és az ellenzék részéről is egyaránt az a legfőbb vád, hogy a kormány megsértené az önkormányzatok gazdálkodási autonómiáját. Ezt a véleményt több miniszter is sűrűn cáfolta az elmúlt időszakban.
A rendelet alapján mindenesetre a kincstár csupán adatkezelői feladatokat lát el. Ennek keretében saját feladatainak ellátásához, az érintett önkormányzat, illetve települési érdekszövetség számára anonimizált, összehasonlításra és elemzésre alkalmas adatainak vonatkozásában, továbbá az önkormányzatokért, az adópolitikáért, az államháztartásért és a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék számára rendszeres és eseti adatlekérdezést, illetve összegzést végez.
A rendelet részletezi azt is, hogy az országos kiterjesztés három ütemben valósul meg, így 2017. január 1-jéig azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok csatlakoznak, ezek ötezer fő alatti települések, illetve azok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb ötezer fősnél. A második ütemben, 2017. október 1-jéig valamennyi önkormányzat beszáll, míg a harmadikban, 2018. január 1-jéig valamennyi szakrendszerhez csatlakozik az összes önkormányzat. Azt ugyanis már a tavaszi ülésszakban elfogadott jogszabály kikötötte, hogy a csatlakozás valamennyi település számára kötelező. A törvény indoklása megemlíti az eladósodási folyamatok elindulásának felismerését és megakadályozását, a feladatfinanszírozás, valamint a likviditási helyzet folyamatos nyomon követését, továbbá a helyi gazdálkodási feladatok támogatását a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében.
A kezdeményezés egyik kiemelt célja a települési tartozásállomány újabb kialakulásának megakadályozása.
Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme ugyanakkor az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatása, a feladatellátás egységességének biztosítása, úgy, hogy ehhez az állam ad központi információs, rendszerszintű támogatást. Hozzáteszik, az önkormányzatok számára az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása érdekében gazdaságosabb és hatékonyabb az ASP-technológia alkalmazása. Korábban megírtuk, a projekt teljes időszaka alatt – a tervek szerint - önkormányzati szakembereket von be a tárca, mégpedig az érdekvédelmi szövetségek kijelölésével.
