Szeptemberig az idén ellenőrizendő 650 ezer fővárosi kémény 70 százalékát már megvizsgálta a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft. – közölte keddi tájékoztatóján Kovács Balázs, a Budapest tulajdonában álló társaság ügyvezetője. A fennmaradó körülbelül 350 ezerhez gázkészülék csatlakozik. Ez esetben a 2016-os könnyítések nyomán az évenként kötelező vizsgálatot kettőre nyújtották, így ezek jövőre kerülnek sorra. Kovács Balázs nem rejtette véka alá, hogy szakmailag ennél sűrűbb kiszállást tartanának indokoltnak. A kémények állapota egyre javul: ezer közül átlag kettőnél állapítanak meg közvetlen életveszélyt. A szerencsére egyre elterjedtebb szén-monoxid-érzékelőknek hála napi 4-5 alkalommal fut be ennek kapcsán megalapozott panasz. Ez az alapos átszellőztetés után egyedi gázszerelői, kéményseprői és esetleg más beavatkozást is szükségessé tesz.

A kéményseprők és a lakástulajdonosok a két éves rezsicsökkentés óta egyaránt elveszni látszanak a változó, ész-érvekkel kevéssé védhető jogszabályok dzsungelében. Eszerint a kéményellenőrzés olyan magántulajdonú lakások számára ingyenes, ahol nem működik semmilyen szervezet, tehát cég, állam-önkormányzat, alapítvány, egyesület, egyház vagy bármi más. Ez év eleje óta az ilyen típusú családi házak esetében viszont már nem kötelező az ellenőrzés. Ha az ingatlan nem magántulajdonú, avagy bármely szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor az ellenőrzés kötelező, de térítésköteles. Ilyenkor családi ház esetén mintegy 2 ezer forint kiszállási díjat is kell fizetni, amit társasház esetén nem számítanak fel (az önkormányzati bérlakások után is a helyhatóság fizet).

E felosztás se feltétlenül követi a logikát. Számos olyan több lakásos épület ismert például, amely nem minősítette magát társasháznak vagy lakásszövetkezetnek. Itt így „családi házként” nem kötelező a kiszállás. Az ilyen épület ugyanakkor gépészetileg, a veszélyforrások jellegét illetően leginkább a társasházakra hasonlít.

Változatlanul gond, hogy a kötelezett társasházi lakások 17 százalékába nem jutnak be a kéményseprők a két, általuk megadott időpont egyikében sem. Ilyenkor a problémát már a katasztrófavédelem veszi át. Egy hónapon belül közel ezer forint fejében kötelező újabb kiszállást rendelni. Azt követően viszont az ellenőrzés már 4-5 ezer forintba kerül és ilyenkor már több tízezer forintos bírsággal is számolni kell. Családi házak esetén ugyan szintén „ajánlanak” nem kötelező jellegű időpontot, ám itt biztosítanak lehetőséget egyedi időpont egyeztetésére is. A különbségtétel oka, hogy a fővárosban a 140 ezer családi otthon aránya kisebb a 80 ezer társasház 480 ezer lakásához képest. Utóbbiak esetében az egyedi időpontegyeztetést csak a jelenlegi, körülbelül 200 fős dolgozói létszám kétszeresével tudnák megoldani – érvelt Kovács Balázs. Mindezek nyomán az ügyvezető sajátos társadalomlélektani jelenségként hívta fel a figyelmet arra, hogy a családi házak körében a kötelező jelleg eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések aránya: a sikertelenség itt is körülbelül 17 százalékra tehető. Ez esetben ugyanis a lakók kifejezetten igénylik a kiszállást.

A kémények felújítására sokkal inkább önkormányzati, semmint állami támogatások vehetőek igénybe. A kéményállomány minőségi javulása és az ellenőrzések fenntartása nyomán tapasztalataik szerint csökken a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések száma. Így az idei őszi szezonban területükön nem történt tragédia.

Szerző: Marnitz István / nepszava.hu