A Die Welt hírportáljának A civiltársadalom összetűz Orbán Viktorral című írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy több szervezet nem veszi figyelembe az új törvényt, ami

kapóra jön Orbánnak.

Kifejtette: a törvény tartalmilag nem eredményez jelentős változást, de a külföldi támogatás feltüntetése lehetőséget ad a kormányzati kommunikációnak, hogy az érintetteket "pellengérre állítsa külföldi érdekek kiszolgálójaként".

Különösen a Soros György által támogatott szervezeteket

- tette hozzá a szerző.

Az ellenzék a törvény ellen szavazott, így Sorossal azonos nézeteket valló pártokként, és "mindenekelőtt migránsbarátként" lehet beállítani őket. Egyes szervezetek bírósághoz fordultak, és az ítéletig nem kívánják betartani a törvényt.

Ennek "következményei beláthatóak": az adóhatóság feljelentést tesz, ami "felháborodott nemzetközi tudósításokhoz és Brüsszelből érkező nagy nyomáshoz vezet".

Mindez  "eszményi muníció" Orbán számára a kampányhoz, hiszen

a nemzeti érdekek védelmezőjeként tudja magát megmutatni

 - írta Boris Kálnoky.

A pozsonyi Sme állította kommentárjában azt írta, az Európai Bizottság (EB) döntése - miszerint kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal szemben, amiért nem voltak hajlandóak részt venni a migránsok letelepítésében - alapjaiban jó és helyes, az uniós alapok korlátozására vonatkozó javaslat azonban kevésbé szerencsés.

A lap kommentátora, Tom Nicholson, "Brüsszel végre azt mondta a xenofób országoknak, hogy elég" című cikkében úgy vélekedett: az uniós alapok megszorítására már hamarabb is sor kerülhetett volna, méghozzá olyan, "a xenofóbiánál relevánsabb okok miatt", mint a korrupció.

Nicholson szerint az uniós forrásokra vonatkozó javaslat a liberális erők közelmúltbéli választási sikereiben gyökerezik. Nem lehet nem észrevenni, hogy "az EB önbizalma megerősödött a populista jobboldal szerencsétlenkedési sorozata" láttán, s megállapítható, hogy az EB keménykezűsége az éledező Brüsszelre alapoz.

A liberális lap cikkírója szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy "a lázadók megbüntetése helytelen lenne", mert "nem az unió külpolitikájáról van szó, amiről egyeztetni kellene", hanem a többi tagállamnak történő segítségnyújtásról.

Ebben a kérdésben pedig a három megbüntetett ország - és Szlovákia is - goromba és önző módon viselkedett, s a biztonságra hivatkozva megpróbálta elfedni a migránsok be nem fogadásának igazi okát, ami a

kulturális és vallási sovinizmus

 - vélekedett Nicholson, aki szerint erre most Brüsszel azt az üzenetet küldte, hogy "a saját kényelmetek kevésbé fontos, mint százezrek biztonsága és élete".

nepszava.hu