Már csaknem két hónapos késésben van a Miniszterelnökség a beolvasztásra vagy megszüntetésre ítélt minisztériumi háttérintézmények listájával. Közben parlamenti vitát és négypárti egyeztetést tartottak az állami tisztviselők illetményrendszerének átalakításáról, ám ez csak a közigazgatási dolgozók alig 15 százalékára vonatkozik.

Több ezer embert tart bizonytalanságban a kormány, mivel – saját ígéretei ellenére – még mindig nem tette közzé a megszüntetésre vagy beolvasztásra ítélt minisztériumi háttérintézmények listáját. Emiatt információink szerint teljes a tanácstalanság az érintett intézményeknél, az átalakítás ugyanis elbocsátásokkal járhat. Ennek oka, hogy a beolvadó intézményeket az addigi pénzbeli előirányzat 80 százalékán veszik át.

Az ügyben már április elején megszülettek a döntések, legalábbis erre tett célzást Rogán Antal miniszter, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János pedig az utóbbi hetekben többször is biztosra mondta, hogy napokon belül ismertetik a listát, és az ominózus kormányrendelet is megjelenik. Ez azonban mostanáig nem történt meg.

Az eredeti, januári elképzelések arról szóltak, hogy 13 intézmény jogutód nélkül megszűnik, például a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vagy épp a Herman Ottó Intézet. Mintegy 50 szervezet minisztériumokba olvadt volna, néhánynak pedig más társaság lett volna a jogutódja. Később a tervek jelentősen változtak. Kiderült például, hogy valószínűleg önálló marad az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Oktatási Hivatal is. Annyi már bizonyos, hogy a nyugdíjbiztosításért és az egészségbiztosításért felelős szervezetet összevonják, a kifizetéseket pedig, ahogy minden intézmény esetében, a Magyar Államkincstár végzi majd.

Tegnap előbb ötpártinak meghirdetett egyeztetésen, majd a parlamentben is téma volt az állami tisztviselők jogállásának és illetményrendszerének átalakítása. Az erről szóló javaslatot nemrég Lázár János nyújtotta be a parlamentnek. Kiderült azonban, hogy a 110 ezer közigazgatási dolgozó (kormánytisztviselő, illetve köztisztviselő) közül csupán 17 ezret érint az életpályaként is felfogható javaslat. Így az állami tisztviselők alig 15 százaléka, mégpedig a járási kormányhivatalokban dolgozók kaphatnak majd új jogállást, és az előmenetelhez kapcsolódó illetményrendszert.

– Módosító indítványokat terjesztünk be a javaslathoz. Nem örülünk annak, hogy csak 17 ezer emberre vonatkozik az előterjesztés – fogalmazott lapunknak Csarnó Ákos, az LMP közigazgatási szakszóvivője a Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivő részvételével tartott megbeszélés után, amelyen az MSZP nem képviseltette magát. Mint mondta, azt szeretnék, ha a megyei kormányhivatalokra, illetve az önkormányzati köztisztviselőkre is kiterjesztenék az intézkedéseket. A közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében tegnap a parlamentben elfogadták azt a javaslatot, amely szerint július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat.

mno.hu