Ez a számokat nézve azt jelenti, hogy idén februárban 2.9%-kal volt magasabb a fogyasztóiár-index, vagyis ennyivel volt drágább az élet az országban, mint egy évvel korábban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a rendelkezésre álló adatokból lemodellezi, hogy egy átlagos hónapban mit vesz, mit fogyaszt egy magyar ember, azaz mérik, hogy mennyi krumplit, húst, áramot, vizet, kólát vagy benzint vásárolunk és ezek alapján összeállítanak egy termékkosarat, amely az átlagos fogyasztó mintájaként szolgál.

Ezután pedig megnézik minden hónapban, hogy a kosárban levő termékek ára hogy változott: ez a fogyasztóiár-index. És ez az, ami 2013-ban nőtt utoljára akkorát, mint most februárban, sőt, az előző két év során általában csökkent vagy stagnált.

Miért is történt ez?

Ennek a megértéséhez tudni kell, hogy Magyarországon rengeteg termék importált, azaz egyszerűbben: sok olyan dolgot fogyasztunk, amit külföldön gyártanak, ezért az itthoni árszínvonalra nagy hatással van, hogy ezeknek a külföldi áruknak az előállítási költsége hogyan változik.

Az utóbbi időben a legfontosabb fejlemény ebből a szempontból az volt, hogy az arab-orosz-kartell feltornászta az olaj világpiaci árát, ez pedig elég rendesen feljebb vitte az üzemanyag árát: az elmúlt 12 hónapban 19.9%-kal nőtt. Az üzemanyagár pedig minden más áru termelésére hatással van, ezért emiatt világszerte kapott egy „lökést” az infláció. Az üzemanyag mellett az élelmiszerárak nőttek nagyot, főleg a cukoré, ez például annak köszönhető, hogy Brazíliában, Indiában, illetve Thaiföldön is rossz termést várnak az évben, plusz a dél-európai rossz időjárás is érezhető a mostani adatokon, főképp a friss gyümölcsök és zöldségek árán. Az élelmiszer és az olaj árának emelkedéséhez jobb, ha hozzászokunk, ugyanis a várakozások szerint tartós lesz.

Azonban azért azt jobb, ha leszögezzük, hogy az importált infláció csak a képlet egyik része, ráadásul a kisebbik, ugyanis a drágulást elsősorban magunknak köszönhetjük: elsősorban annak, hogy a bérek megnőttek, a plusz pénzből pedig sokat vásárlunk: a kiskereskedelmi adatokon látszik, hogy a bérnövekedéssel arányosan nő a boltokban otthagyott pénzmennyiség.

Na de ebből hogy jön az áremelkedés?

Hát úgy, hogy a béremelési kényszer a kiskereskedőknél és a szolgáltatóknál sem kikerülhető: ők a bérköltségnövekedést pedig szépen áthárítják a fogyasztókra, azaz növelik az árakat. Emellett ha az emberek egyre többet vásárolnak, akkor eljön az a pont, hogy az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet meghaladja a kínálatot, ez pedig mit okoz? Igen, áremelkedést.

Egyébként ehhez még az is hozzájön, hogy az országban elképesztő mértékű munkaerőhiány van, és a béremelkedés is ennek tudható be, nem pedig a teljesítménynövekedésnek. A közeljövőben pedig a nyugati inflációs hatással is számolni kell majd, ugyanis arrafele is kezdenek feléledni az árindexek.

Forrás: Index