Él Magyarországon egy kisebbség, akiket alig veszünk észre, pedig napi szinten találkozunk velük. Egy kisebbség, amely harcol a jogaiért, de még a jogfosztottságukról is vitatkoznak. Akik saját maguk is nehezen ismerik fel a saját jogfosztottságukat. Akiknek problémáik vannak a foglalkoztatottság terén és ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak. Akikre más szabályok vonatkoznak. Akiknek sok esetben fizikai erőszakot is el kell szenvedniük és sokszor hátrányosan különböztetik meg az erőszakhoz kapcsolódó ügyeiket. Ők a nők.

"Jaj, hagyjálmár..."

Nem, nem hagylak. Pont itt kezdődik a kérdés, hogy komolyan se vesszük. Korábban írtam már erről egy sokak által imádott, sokak által gyűlölt cikket, "Kedvenc használati tárgyaink, a nők" címmel. Ebben hoztam egy példát. Gabiról. Leírok egy mondatot, képzeld magad elé.

Gabinak ebben az évben tizenöt szexuális partnere volt. Ezek közül nyolc egyéjszakás kaland.

Ha férfinak képzelted Gabit, a hagyományos társadalmi szerepeknek megfelelően egy sikeres, jóképű férfi lehet, egy igazi Don Giovanni.

Ha nőnek képzelted Gabit, a hagyományos társadalmi szerepeknek megfelelően ő egy büdös ribanc. 

Azt most hagyjuk is, hogy mi van, ha Gabinak azonos nemű volt mind a tizenöt kapcsolata...

Pedig Gabi nem is létezik.

Észrevetted, hogy miközben azon aggódunk, hogy a bevándorló muszlimok hány nőt fognak megerőszakolni Magyarországon, addig ÉVENTE" több mint 200 000 magyar nőt ér fizikai erőszak partnere részéről, és minden évben több mint 80 000 magyar nőt erőszakol meg a férje vagy élettársa." (forrás) Azt mondod ez túlzás?

"Az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta, ami 62 millió nőt jelent - mutatta ki a nők elleni erőszakról készült átfogó jelentésében az unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA)." (forrás)

Valaki (egy férfi) egyszer azt kommentelte, ő azért nem hisz ezekben az adatokban, mert több, mint kétszáz nőt ismer és egy se mesélt neki ilyesmiről. Mégis mire számított...

Főleg akkor, amikor napjaink része a világ egyk legidiótább oximoronja: az áldozathibáztatás. (Mondjuk azt észrevetted, hogy ha egy magyar erőszakol meg egy nőt: úgy kell neki, minek öltözött kihívóan és ezek a mai lányok nem bírják a mértéket. Ha egy menekült tenné: azok a rohadékok nekiesnek a lányainkak, mert nem tisztelnek se istent se embert...)

Szóval létezik olyan része a társadalmunknak, amelyben ha bántanak, a te hibád. Ha nem öltözöl elég csinosan és nem vagy elég figyelemfelkeltő, persze az is. Sohasem fogom elfelejteni, amikor a híres vak komondoros polgármesterrel kapcsolatban érdeklődtek a helyi kocsmában. Az ottani férfiak nagy része szerint nem történt semmi érdekes. Eljárt a keze. Ez így van jól. A férfi tartson rendet otthon... Meg is úszta pénzbüntetéssel a nyolc napon túl gyógyuló sérülésokozást...

Az alábbi videó tökéletesen bemutatja, milyen egy "védett férfi" helyzete egy átlagos nővel szemben.

De igazad van, engedjük el ezt a témát. Képzeld el, a múltkor találkoztam két koldussal. Az egyiknek adtam egy százast, a másiknak meg 88 forintot. Mire számítottál? A második nő volt?

"A magyar nők átlag 13,2 százalékkal kisebb fizetést kaptak a férfiaknál 2014-ben." (forrás)

Ezt el kell ismerjem, nem egy egyszerű téma. Mert ott a másik oldala is: sokszor a nők gyerek mellett dolgoznak, esetleg négy órában, saját maguk választanak kisebb fizetéssel kecsegtető munkát... De az alábbi képen valahogy mégse látok egyetlen nőt se...

Illetve szerinted Lászlóból vagy nőből van több a politikai és tudományos elitben? Hát persze, hogy Laciból! (És most nem hazabeszélni akartam...)

Hosszan lehetne még ezt taglalni, hosszú a lista, de nem biztos, hogy végigsorolni volna a legcélravezetőbb. Fogok erről még írni egyesével és meg fogok fogalmazni javaslatokat is. Most egyelőre csak annyit szeretnék, ha felfigyelnél erre a problémára. Ha nem rendeznéd egy kézlegyintéssel. Ha nem gondolnád, hogy a feminizmus valami ködös, nyugati bolondság, hanem megértenéd, hogy világunkban a legnagyobb diszkriminált kisebbségbe anyád, a feleséged és a lányod is beletartozik.

És szokszor úgy reprodukáljuk ezt a különbséget évezredek alatt beégetett társadalm minták nyomán, hogy észre se vesszük.

Ágoston László