h i r d e t é s

Kombinatív elmék

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Kombinatív elmék

2016. május 21. - 16:36
0 komment

Korántsem bírálhatatlan egy világhatalom.

Egy kisebb ország kormánya miért ne háríthatna el egy kritikát, ha nem érzi jogosnak? Különösen jogos a reagálás a magyar kormány részéről, ha Bill Clinton egy kampánygyűlésen, Hillary Clinton ellenfelét bírálva hozza szóba Magyarországot, illusztrációként.

A volt elnök szerint Lengyelország és Magyarország nem vált volna szabad országgá az amerikaiak nélkül. Ám ezek az államok utóbb úgy döntöttek, elfordulnak a demokráciától, s inkább a putyini útra léptek: tekintélyelvű vezetés és a külföldiek kizárása a végeredmény.

Clinton egyértelműen Donald Trump politikájára célzott, s arra, hogy a republikánus elnökjelölt aggasztóan jó véleménnyel van Putyinról. Volt már magyar kormánypárti politikus, aki egy aktuális amerikai kritikára azzal reagált, hogy az amerikaiak hagyták cserben a magyar szabadságküzdelmet 1956-ban. Nem tette hozzá, hogy a szabadságot történetesen Oroszországgal szemben próbáltuk kivívni.

Szembeötlő, milyen kemény nyilatkozatokkal utasítja el a magyar kormány a nyugati kritikákat, miközben az agresszív orosz politika nem érdemel ki hasonlóan harsány jelzőket. A putyinizmus vádjára most sem volt füle a kormánynak. Holott éppen az volt a bírálat lényege. De Orbán és Putyin kapcsolatát nem ajánlatos ilyesmivel megterhelni.

A kampányban született Clinton-mondatokra adott válasz ugyancsak nem volt független a belpolitikai vonatkozásoktól. A külügyminiszter azonnal Soros Györgyöt láttatta a kritikák mögött. Lázár János ezt később úgy vitte tovább, hogy Clintonék mögött – az amúgy távolról sem bírálhatatlan – Soros áll, aki egyben Obama zászlóvivője. Vagyis, a magyar kormány úgy látja: Clintonon keresztül Obamával vitatkozunk. Mégpedig azért, mert Obama ösztönzi az európai muszlim bevándorlást. Mármint Lázár szerint. A Fehér Ház szóvivője még aznap Lázárt lesajnáló nyilatkozattal jelezte: eljutott hozzájuk a különös okfejtés híre. Majd ezt követően, ha bárki a beosztottak túlbuzgóságára gyanakodott volna, pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor maga vezette elő a Soros-féle háttérhatalom koncepcióját.

Nehéz eldönteni, ki volna kinek a háttérhatalma ebben a történetben: az amerikai kormány mozgatja Sorost vagy Soros az amerikai kormányt? Talán mindegy is. Az viszont nem, hogy az összeesküvés-elméletek kormányzati szintre emelkedtek Budapesten. Csakúgy, mint Kaczynski lengyel kormánypártjában vagy az orosz propagandában, amelynek világában az egyik hivatalos ellenség, micsoda egybeesés, szintén Soros György.

Nem kell az Orbánéhoz és Lázáréhoz hasonló kombinatív elme ahhoz a következtetéshez, hogy a magyar kormány reakciói maguk mutattak rá, mennyire nem alaptalanok a Clinton-mondatok.

Szerző: Lakner Zoltán / ujszo.com