• Kedvező marad a gazdasági környezet

A várakozások szerint kedvező marad az a gazdasági környezet, amelyben a bankok működnek a közép- és kelet-európai (kke) régióban. A kke-országok többsége 2017-ben a legnagyobb gazdasági növekedést tudta felmutatni 2010 óta. Az országok többségében a jövőben is várhatóan jó (3 százalékos vagy afeletti) ütemben növekszik majd a GDP, bár 2018-ban és 2019-ben némi lassulás várható.

• Javuló hitelezésnövekedés az országok többségében

Bár a hitelezés növekedése valószínűleg némileg lassul majd az elmúlt két év legnagyobb növekedési rátáit felmutató országokban, az eddig lemaradó országokban várhatóan erősödik majd az üteme. A hitelezés növekedési ütemének gyorsulását várjuk különösen Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában (HR, SI, RS), ugyanakkor némi lassulásra számítunk Csehországban és Szlovákiában, Romániában és Törökországban (CZ, SK, RO, és TR), míg a többi országban a jelenlegihez közeli növekedési ráták várhatók.

• Nem teljesítő hitelek: A megelőző intézkedések és az eredményesebb behajtás javítja az eszközminőséget és csökkenti a mérleg kockázattartalmát

A nem teljesítő hitelek (NPL) csökkenő aránya volt a közép- és kelet-európai régió legszembeötlőbb jellemzője az elmúlt három évben, és várhatóan az marad a továbbiakban is. A javulás hátterében jórészt a nem teljesítő hitelek eladása, az eredményesebb behajtás és a gazdasági fellendülés áll, különösen Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában. Ezek a tényezők a jövőben is fontos szerepet fognak játszani, az új beáramlásokat pedig korlátozza majd a fejlettebb kockázatkezelési gyakorlat.

• A jövedelmezőség a jelenlegi szinteken marad, megelőzve a nyugat-európai bankokat

Az adózás előtti eredmény és az eszközállomány összehasonlításával mért jövedelmezőség valószínűleg a jelenlegi szinten marad, ami jóval magasabb, mint a nyugat-európai mintavétel alapján mért adat (1,3 százalék szemben a 0,4 százalékkal). A viszonylag alacsony kamatlábkörnyezetben továbbra is központi jelentőségű lesz a költségkontroll szerepe és az eszközminőség előtérbe helyezése.

• A bankszektor számára további lehetőségek rejlenek az EU-s finanszírozásokban

A következő években is jelentős nagyságrendű (évente átlagosan a GDP 1,5-3 százalékának megfelelő) EU-források áramlanak majd be a kke-országokba a gazdaság egyik motorjaként. Ebből következően lehetőség nyílik olyan célzott banki termékek és szolgáltatások nyújtására, amelyek segítik a cégek támogatáshoz és pénzügyi eszközökhöz jutását.

• Digitális növekedés

A közép- és kelet-európai országok ideális környezetet jelentenek a digitális bankolás elterjesztésére, miután viszonylag magas szintű digitalizáltság jellemzi őket.

A többcsatornás ügyfélmegközelítés és az interakciós pontok adta lehetőségek kiaknázása növeli a hatékonyságot és fejleszti az ügyfélkiszolgálást, miközben csökkenti a költségbázist. A folyamatok digitalizálása fokozza az ügyfélélményt, emeli a tanácsadási szolgáltatások minőségét és fejleszti a távértékesítést, bővíti a digitális felületeken elérhető termékek számát és növeli az ügyféllel való kapcsolattartás gyakoriságát.

Emellett a fejlett elemzési módszerek bevonása biztosítja az ügyfelek igényeinek kiszolgálását, valamint a jelenlegi és jövőbeni, az ágazat egészét érintő változásokra való felkészülést.

• Vagyonkezelési lehetőségek

2006 óta nagyjából megduplázódott a háztartások nettó pénzügyi vagyona a kke-országokban. A privátbanki termékek egyre fontosabb szerepet fognak játszani, miután továbbra is jelentős az elmaradás a fejlettebb gazdaságokban jellemző, egy háztartásra eső vagyoni szinttől, ugyanakkor a gazdasági fellendülés további folytatódására van kilátás. Ez lehetőségeket teremt tanácsadási szolgáltatásra, változatos termékkínálatra, növekvő összegű vagyonkezelésre, valamint termékek továbbfejlesztésére.

• Megfontolandó kérdéskörök

Minden kitekintésben figyelembe kell venni az egyes közép- és kelet-európai országokban jellemző, a jövedelmezőséget befolyásoló alacsony kamatlábkörnyezetet, a szabályozási kihívások és törvényi intézkedések hatásait, a törökországi kilátásokat, valamint a korlátozott mértékű növekedést Oroszországban.

A bankszektor immár második éve volt jövedelmező valamennyi országban 2017-ben

– mondta Carlo Vivaldi, az UniCredit CEE Division vezetője.

Miután szinte mindegyik országban 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható 2018-19-ben, arra számítunk, hogy jó körülmények segítik majd a közép- és kelet európai régió további növekedését.

A kedvező környezet jót tesz majd a régiós bankszektornak

– tette hozzá Mauro Giorgio Marrano, a CEE Strategy and Corporate Foresight régiós koordinátora.

– A kke-régió egyedi lehetőséget kínál, miután nő a háztartások vagyona és fejlődik a tanácsadási, befektetési és betéti termékek iránti igény.