Közérdek lenne az országgyűlési képviselők tesztelése - de nincs teszt
A képviselők zárt térben, egymáshoz kritikus közelségben dolgoznak az Országházban, ha elterjed köztük a betegség, akkor hamar leállhat a munka és jöhet a rendeleti kormányzás. - írja az Mfor.hu
Nem tesztelik a koronavírusra a parlamenti képviselőket – derült ki az Mfor.hu kérdésére az Operatív Törzs legutóbbi tájékoztatóján, pedig a törvényes rend fenntartásának az egyik záloga a törvényalkotás biztosítása, így első hallásra felelőtlenségnek tűnik a szűrés elmaradása. A közérdek ugyanis más eljárást tenne szükségessé.
A koronavírus megjelenése óta a kormány számos intézkedést hozott, amelyek a járvány terjedését hivatottak megakadályozni a korlátozások bevezetésével. Rendkívüli helyzetben tehát szükség van rendkívüli intézkedések bevezetésére, s ebben a munkában a parlamentre is hárulhat feladat. Nem véletlen, hogy egy korábbi Kormányinfón újságírói kérdésre Gulyás Gergely miniszter szükségszerűnek tartotta az Országgyűlés munkájának folytatását, amelyre – mint hangsúlyozta – még hadiállapot idején is támaszkodni kell.
A kérdés annak apropóján vetődött fel, hogy a kormány betiltotta a 100 főnél nagyobb rendezvényeket – azóta a látogatók számától függetlenül minden rendezvényt betiltottak. A hivatalos álláspont szerint – amelyet az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján is hangsúlyoztak – a parlamenti munka nem tartozik a rendezvények sorába, ezért nem függesztik fel a törvényhozást.
Mindezek után pláne fontos lenne a járvány felbukkanásának megelőzése az ülésteremben, ahol viszonylag kis területen zsúfolódnak össze a képviselők, s székeik távolsága bőven belül marad a protokoll szerint megkövetelt minimum másfél méteren. Ennek érdekében ugyan történtek már intézkedések, de a protokollnak nem része a teszt.
Vagyis a frakciótagok könnyen átadhatják egymásnak a fertőzést, mert senki nem szűri őket, így viszont előállhat egy olyan helyzet, amikor megbénul a parlamenti munka, mert nem tud rendelkezésre állni elegendő képviselő. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
Mivel jelenleg 199 képviselőnek van helye a parlamentben, ez azt jelenti, hogy ha 100 képviselő kiesik a munkából, a munka leáll.
Tekintettel arra, amilyen tempóban gyorsul a betegség terjedése – az országos tisztifőorvos szerint a következő napokban százasával lesznek megbetegedések, a szaktárca helyettes államtitkára szerint pedig akár ezrek is elkaphatják a vírust – akkor nem képtelenség feltételezni, hogy a zárt térben dolgozó képviselők közt is rohamosan el tud terjedni a vírus, ha egyszer valaki beviszi közéjük.
Száz beteg képviselő miatt tehát már megbénulna a parlament. Ez nem jelentené a képviselői mandátum elvesztését, mivel az Alaptörvény szerint erre akkor kerülhetne sor (más eseteket most figyelmen kívül hagyva), ha a képviselő egy éven keresztül nem tudna részt venni a parlament munkájában.
Vagyis lenne egy béna kacsa parlamentünk (béna kacsának hívják az amerikai elnököt a választás előtti időszakban, amikor már nem hoz érdemi döntéseket normál helyzetekben), de valakinek ebben a helyzetben is meg kell hoznia az ország számára veszélyhelyzetben különösen fontos döntéseket. Nem beszélve arról, hogy szintén az Alaptörvény szerint a kormány tagja a tevékenysége során az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A kormány feletti kontroll viszont megszűnne, bizalmatlansági indítványt sem lehetne indítani ellene, mivel ahhoz is kell a képviselők egyötöde, ám arra a kevésnél is kevesebb az esély, hogy kizárólag kormánypárti képviselőket fertőzzön meg a vírus, s így megmaradjon az esélye az ellenzéki frakcióknak, hogy a kellő számú képviselőtől megszerezzék a hozzájárulást.
Erre persze rá lehetne vágni, hogy eddig is a kormány hozta meg a fontos döntéseket, rendeletek és határozatok útján intézkedik a veszélyhelyzet elhárítása érdekében. De ne felejtsük el, hogy mint a képviselők, úgy a kormánytagok is rendszeresen részt vesznek a parlament plenáris ülésein, tehát ők is bármikor megkaphatják a vírust.
Addig is, amíg legalább a kormány működőképes, rendeleti kormányzás lenne Magyarországon - bár már most sem járunk ettől messze. Az Alaptörvény alapján ugyanis veszélyhelyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek tehát erős felhatalmazások a kormány számára.
Természetesen ha valamelyik kormánytag megbetegedik, akkor is be tud kapcsolódni a kormány munkájába, ha ehhez biztosítottak az elektronikus eszközök a kórházban, ahol ápolják. Kérdés azonban, hogy lenne-e olyan állapotban a miniszter, hogy felelősséggel el tudja látni a feladatait, több kormánytag megbetegedése pedig kaotikus helyzetet teremtene a kormányzásban. (mfor.hu)