Édesapja agráros körök megbecsült tagja volt, olyan igazi TSZ vezető, hozta a maga csendjét és szakértelmét. Többször találkoztam vele, sokra becsültem! De, hogy ez a gyerek, hogy fajzott el ennyire, honnan jött a szerzés gátlástalansága, a köz és annak véleményének lesz@rása, elképzelni sem tudom.

Igazi gátlástalan haszonszerző, akit, ha József Attila látna, hátborzongást kapna, mert látná, hogy a költő alapideáljának minden elemét készpénzre fordítja. Olyan bambán tud nézni a kamerába, hogy azt Hofi focistája is csak ámulva pislogná.

A tisztességtelenség páncéljának olyan formáját és anyagát vette magára, mint a 30- s évek maffiózójának rendőrségi pofája. Sajnálom, mert látni mivé lesz az ember, ha elhagyja a művész világát. Juhász Ferenc, József Attila sorsát két mitikus motívumban érzi személyesen a magáénak: a költő szégyene, veresége, áruvá züllesztése az egyik, a magány, a másik.

L. Simonra csak az első illik, adja vissza a József Attila díjat!