Nem kell különösebben zseninek lenni, hogy lássuk, mi volt a célja ennek a színjátéknak. Ahogy arról korábban is beszéltünk, a fideszes drótokon rángatott bíróság és ügyészség példát akart statuálni a két fiatallal.

Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik, kevésbé nyilvánvaló vonatkozás megértéséhez a miniszterelnök 2013-ban tett kijelentéséhez kell visszakanyarodnunk. Az akkor esedékes londoni látogatása alkalmával a brit királyi külügyi intézetben, a Chatham House-ban mondta el:

„Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni.”

Eltekintve attól a nem túl szerencsés – még ha igen találó – következtetéstől miszerint Magyarország teljes lakossága kísérleti patkány csupán Orbán Viktor szemében, e kijelentése a jelenre vonatkoztatva igen komoly jelentőséggel bír.

Gulyás Márton és Varga Gergő tárgyalása  okkal lehet ennek a laboratóriumnak egy kísérlete arra vonatkozólag, vajon a miniszterelnök beszédében hangoztatott hagyományos értékű módszerek megütik-e a kormány tevékenységét tehetetlenül bámuló nép ingerküszöbét.

Annak tükrében, hogy a bíróság bűnösnek találta a vádlottakat – noha ezzel a védelem által egyértelműen kifogásolt körülményeket mintegy legitimálta – és sokan kitörő örömmel fogadták a „semmirekellő libsik” meghurcolását, úgy tűnik, hogy az ötvenes évek módszerei a 21. század Magyarországán legalábbis szokatlanul toleráltak.

Nem is lehet ez másképpen, hiszen a poszt-szocialista államok akaratlanul is megőriznek elemeket a rendszerből melyből szabadulni vágytak. Hiszen egyik szélsőség elnyomása alól hatékonyabbnak tűnhet a másik szélsőség felé orientálódni.

E nem kívánatos trend hullámát lovagolja mega Fidesz és első sorban Orbán Viktor, aki rájött, hogy liberálisként olyan kötelmek vonatkoztathatók rá, amelyek vagyonosodását megnehezíthetik. Míg ellenben a szélsőség Magyarországon a rendszerváltást követően is egyértelműen megmutatkozott.

Elég csak a Göncz Árpád köztársasági elnök beszédét megzavaró szélsőjobbos rendbontókra gondolni.

Ez az érzelmileg instabil réteg az önálló gondolkodás helyett előnyben részesíti az agresszív fellépést. Igaz, ezzel mintegy saját esélyüket játsszák el, hiszen Orbán Viktor a rend iránti vágyát szigorúan egy embernek szánja és az nem más, mint Orbán Viktor.

Visszatérve a jelen esethez, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a büntető per egész addig elérte a kívánt célt, amíg ezen összefüggésnek nem szentelünk kellő figyelmet.