h i r d e t é s

Leállhatnak a lakásépítések a bizonytalan áfateher miatt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Leállhatnak a lakásépítések a bizonytalan áfateher miatt

2017. szeptember 13. - 13:47

 

Hónapokon belül véget érhet a megközelítőleg egy évvel ezelőtt elindult lakásépítési hullám. - írja az mno.hu.

Fotó: Székelyhidi Balázs Forrás: Magyar Nemzet

Több nagy beruházó cég ugyanis egyszerűen kiszáll a lakásépítési üzletágból, ha a kormányzat továbbra is lebegteti a döntést az új lakások általános forgalmi adójának (áfa) 2019 utáni szinten tartásáról

– tudtuk meg ágazati szakértőktől.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig marad ötszázalékos az új otthonok áfája, és 2020-tól ismét 27 százalékra emelkedik az adó mértéke.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője lapunknak elmondta: a nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől.

Abban az esetben ugyanis, ha az év végéig nem születik döntés az új lakások forgalmi adójának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap.

Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig.

A szakember hozzátette:

jelenleg hozzávetőleg 5000–7000 társasházi lakás építése zajlik a fővárosban.

A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azonban azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt.

Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

A szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek.

Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány.

Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról

– hangsúlyozzák hozzáértők.

Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá – miután szakemberhiánnyal is párosul – az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése pedig keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit.

Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból.

Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

Szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén.

Mivel az árak már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok.

A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. felméréséből kiderül, a fővárosi újlakás-árak számottevően meghaladják az egy évvel korábbi átlagértékeket.

Jelenleg 655 ezer forint az átlagos budapesti négyzetméterár, ami az egy évvel korábbi 598 ezer forintos értéket csaknem tíz százalékkal múlja felül, a múlt év végi 620 ezer forintot pedig nem egészen hat százalékkal.

A budai átlagár fél év alatt 660 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedett, ami 4,1 százalékos drágulás, a pesti pedig 600 ezer forintról 642 ezer forintra növekedett, ami hét százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

A szóródás azonban Budapesten belül is jelentős az árak tekintetében. A június végi adatok alapján a legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol megközelítőleg négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter.

A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

mno.hu


 
h i r d e t é s
;