A magyar kormány nagyobb szerepet szánna a franciáknak a paksi bővítésben, erről már zajlik a puhatolózás, és ez akár oda is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat. Csakhogy ezzel még tovább nyúlhat az eleve csúszásban lévő projekt megvalósulása, nem csoda hogy Orbán Viktor közvetlen bizalmasa is aggodalmakról, és nagy bajról beszélt a Financial Timesnak a projekttel kapcsolatban.

A franciáknál puhatolózik a kormány Paks II. ügyében arról, hogy nagyobb szerepet kapjanak a beruházásban, írta a Financial Times csütörtökön, a lap szerint

mindez akár odáig is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat az atomerőműben.

Budapest felülvizsgálja a 12 milliárd eurós, orosz állami hitelből megvalósítani tervezett paksi projektet – írták egy magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva.

Emlékeztetnek, hogy a francia állami Framatome jelenleg a Paks II.-t kivitelező Roszatom alvállalkozója, az ő feladata – a német Siemensszel együttműködésben – az erőmű irányítástechnikájának leszállítása. Csakhogy a német kormány vonakodik megadni a német cég számára a kiviteli engedélyeket, Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten már arról beszélt, hogy a német akadékoskodás miatt a Framatome szerepének növeléséről kezdenek tárgyalni a franciákkal.

A lap idéz egy francia illetékest is, aki szerint mindkét fél nyitott a szorosabb együttműködésre a nukleáris energia területén, de jelezték, hogy azt nem tudni, ezt a paksi bővítésre, vagy másra értette-e. "Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e mód a francia részvétel kibővítésének a paksi projektben" – idézték.

Azt is felidézik, hogy a paksi bővítésről Orbán személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyezett meg 2014-ben, nem sokkal a Krím oroszok általi megszállása előtt. A magyar kormányfő azóta kitart a 2030-as megvalósítás mellett, annak ellenére is, hogy különböző késlekedések jelentősen hátráltatták a projektet.

Csakhogy az ukrajnai háborúnak nem akar vége szakadni, ami miatt erősen megkérdőjeleződik a paksi ütemterv tarthatósága, és az oroszokkal való hosszú távú együttműködés életképessége, és mindez arra kényszeríti Magyarországot, hogy lehetséges alternatívákat keressen - írja a lap..

Zajlik egy párbeszéd [Paks felülvizsgálatáról], mert nagyon aggódunk – idézték Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, aki szerint szakértők jelezték, évekkel vetheti vissza a folyamatot, ha változtatni kell a terveken. “Szóval ha valami újba kezdünk, akkor éveket pazarolunk el, és 2030-ban nagy bajban leszünk.”

A lap szerint Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök múlt heti vacsoráján is szóba került Paks ügye.

agyarország azonban “még nem áll készen arra, hogy elengedje a projektet és teljesen lecserélje az orosz reaktortervet valami másra" – írta a Financial Times, amely szerint a magyar cél, hogy megőrizzenek, amennyit csak tudnak a már jóváhagyott tervek közül, és ne kelljen újabb, évekig húzódó engedélyezési folyamatot indítani a helyi és uniós hatóságoknál, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél.

Saját forrásokra hivatkozva ugyanakkor jelezte a lap, hogy minél tovább húzódik a háború, és minél tovább életben maradnak a szankciók, annál valószínűbb, hogy mindenestül ki kell vezetni a projektből a Roszatomot. Az még nem világos, hogy csak az orosz cég lesz-e lecserélve egy másik fővállalkozóra, vagy egy teljesen új atomerőművet kell-e majd építeni.

Magyarország időnyomás alatt áll, mivel a zöld átmenetben a megújulók mellett a nukleáris energiának szánt kulcsszerepet, és még hosszú évtizedekig támaszkodna rá.

A lap szerint ha a váltás valóban megtörténik, az éles fordulatot jelentene Orbán Viktor miniszterelnök oroszpárti hozzáállásában, akit folyamatos nyomás alatt tart a többi uniós tagállam az ukrajnai háború miatti szankciók orosz nukleáris exportra történő kiterjesztése érdekében, és aminek ő mindeddig ellenállt. A Financial Times szerint a váltás megerősítené, hogy Orbán euroszkeptikus, Brüsszel-ellenes retorikája, illetve jobboldali nacionalista rezsimje miatt a többi tagállammal folytatott éles vitái ellenére a kulcsfontosságú stratégiai kérdésekben kész a gyakorlatias együttműködésre uniós és NATO-beli partnereivel.

Paks elvesztése súlyos csapást jelentene a Roszatomra. Erről Maxim Samorukov, a Carnegie Foundation Oroszország-szakértője beszélt a lapnak. A szakértő emlékeztetett, hogy az orosz cég már lemaradt egy-egy cseh, bolgár és finn nukleáris projektről is, és csak a magyarországi erőmű maradt a számára Nyugat-Európában, ahol pedig nagyon igyekezett megvetni a lábát. (hvg.hu)