h i r d e t é s

Lehet, hogy nem kéne bratyizni az oroszokkal!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Lehet, hogy nem kéne bratyizni az oroszokkal!

2015. december 23. - 08:49
0 komment

Az ukrán kormány arra figyelmezteti a nyugati hatalmakat, hogy Moszkva a szíriai beavatkozással elfedi, hogy továbbra is beavatkozik az délkelet-ukrajnai polgárháborúba. Kijev újra éles hangon bírálja az ukrán tranzit megkerülésére hivatott északi áramlat gázvezeték bővítését.

Fotó: Europress / Napi.hu

Ukrajna azt kéri a Nyugattól, hogy ne feledkezzen meg az ország délkeleti részén dúló polgárháborúról, amelyben továbbra is részt vállal Oroszország - írta a Financial Times (FT). Miközben Moszkva az Iszlám Állam elleni háborúban az USA és Európa szövetségeseként tálalja magát, orosz katonai egységek továbbra is végrehajtanak támadásokat a Dombasz régióban - idézett az FT vezető kijevi tisztviselőket - írja a napi.hu.

Az EU hétfőn meghosszabbította az Oroszországgal szemben még a Krím 2014. márciusi elcsatolása, illetve a maláj utasszállító gép Délkelet-Ukrajna feletti lelövése miatt elfogadott gazdasági szankcióit, amit üdvözölt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is. Ugyanakkor azonnal hozzátette, hogy az orosz katonai felvonulás Szíriában nem jelent egyben visszavonulást az Ukrajnában zajló polgárháborúból.

Elfogadhatatlan üzlet

Hiba lenne, ha a szíriai orosz beavatkozásáért cserébe (mármint az Iszlám Állam elleni harcban nyújtott orosz segítségért cserébe) a Nyugat elnézné Ukrajna délkeleti sarkának leválasztását - fejtegette Brüsszelben újságírók előtt. Az oroszok kiválóak abban, hogy a politikai-biztonsági instabilitással kereskedjenek. Moldovában, Ukrajnában, Grúziában vagy a Közel-Keleten, az mindegy, a lényeg, hogy ezekre alapozva érvényesítsék az érdekeiket.

Klimkin újra élesen bírálta az északi áramlat 2. gázvezetéket, amely az első csőkígyóhoz hasonlóan Ukrajnát északról megkerülve kötheti össze Oroszországot és Európát. Kijev elfogadhatatlannak tartja, hogy nem egészen két évvel a Krím orosz megszállása után, illetve a már eddig is 9000 emberéletet követelő domaszi polgárháború idején nyugati vállalatok ilyen üzletet szándékoznak kötni Moszkvával.

Nem mondott le róla

Ez számunkra nem az anyagi veszteségről szól elsősorban - célzott arra, hogy országa évente kétmilliárd euró bevételre tesz szert az Európába irányuló orosz gázszállítások tranzitdíjából. Vlagyimir Putyin orosz államfő azért akarja kiiktatni a tranzitot, mert az növelte a felek kölcsönös függését egymástól, s ezzel erősítette Közép- és Kelet-Európa biztonságát.

Putyin megváltoztatta délkelet-ukrajnai stratégiáját azt követően, hogy 2014 második felében nem tudta villámháborúval elszakítani a térséget Ukrajnától - fejtegette Vaszil Gricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) új vezetője. A szíriai szerepvállalással elvonja a figyelmet Ukrajnáról. Az elmúlt időszak lövöldözései, ágyúzásai és más támadásai alig kaptak figyelmet, miután a nyugati média a szíriai eseményeivel foglalkozik.

Itt vannak

A közel-keleti kártya kijátszásával Putyin újra le tudott ülni a világ legbefolyásosabb döntéshozóinak asztalához - tette hozzá Gricak. Eközben továbbra is arra törekszik, hogy destabilizálja Ukrajnát belülről. Moszkva előtérbe helyezte a gerilla hadviselést. Többször robbantottak bombát például vasúti létesítményeknél, sőt esetenként olyan helyeken, ahol önkéntesek gyűjtöttek ruhát az ukrán katonáknak. A Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne ezekhez az incidensekhez.

Klimkin arra panaszkodott, hogy az orosz hátszélet élvező szeparatisták akadályozzák azoknak az ukrán munkásoknak a tevékenységét, akik a megrongálódott áram- és vízellátó hálózat helyreállításán fáradoznak. Az sem tartja vissza őket, hogy egyre mélyebben megyünk bele a télbe. A külügyminiszter - az ezzel kapcsolatos orosz cáfolatokat cáfolva - álltja, hogy minden irreguláris szeparatista vagy zsoldoscsapat mellett áll egy hivatásos orosz katonatiszt.

Kerítés le, kerítés fel

Dmitrij Medvegyev Oroszország miniszterelnöke aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján januártól kiterjesztik az EU-ellenes orosz élelmiszer-embargót Ukrajnára is. Ezzel válaszolnak arra, hogy életbe lép a Kijev és Brüsszel között kötött szabadkereskedlemi megállapodás. Moszkva régóta tart attól, hogy ha szomszédja határai megnyílnak az uniós termékek előtt, akkor az ukrán-orosz határ átjárhatóságát kihasználva egyben az orosz piacra is bejuthatnak. Emellett az EU-ukrán megállapodás kiskaput kínál azoknak az exportőröknek, amelyek a kelet-európai országon keresztül - árujukat ukrán terméknek átcsomagolva - akarnák megkerülni az élelmiszer-beviteli tilalmat. Ennek szellemében Putyin elnök december közepén felmondta a 2011-ben kötött ukrán-orosz szabadkereskedelmi megállapodást is.

 

napi.hu