Magyar oktatás: Hiller és Palkovics egy asztalnál!

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Magyar oktatás: Hiller és Palkovics egy asztalnál!

2017. szeptember 20. - 06:50

 

Nem tudom, pontosan mikor és hol mentek félre a dolgok a Fideszben, amikor egy érvelni akaró, párbeszédre hajlandó, ellenzéki színezetű rendezvényekre is ellátogató emberre bízták az oktatást, mindenesetre kedd délután kaptunk egy képet arról, mi lenne, ha a Fideszt nem Soros-terv, Soros-terv szövegre programozott droidok képviselnék a nyilvánosság előtt. - írja az Index

Fotó: Csóti Rebeka / index.hu

Palkovics László oktatási államtitkár a Republikon Intézet konferenciáján, Ónody-Molnár Dóra moderálása mellett ült egy asztalhoz Hiller Istvánnal, és az embernek már az első másodpercekben az volt az érzése, hogy itt valamiféle fordított szereposztás van. Nem az ellenzék próbált meg unalmas szakpolitikát képviselni, színes post-itekkel feldíszített, adatokkal teli füzetkéjében szorgalmasan lapozgatva, a szemüveget zavartan öt másodpercen belül négyszer fel-le véve, hanem a kormányoldal (Palkovics). És nem a Fidesz kente kenyérre az amúgy is vele szimpatizáló hallgatóságot a közönséget szuggerálva, érzelmekre ható nagyívű mondásokkal demokráciáról, gyalázatról, ilyesmikről, hanem Hiller. 

Szóval egy nem fideszes fideszes beszélgetett egy fideszes MSZP-ssel, ha tudnak követni.

Nem csak emiatt volt nehéz Palkovics dolga, hanem abból, ami egyenesen következett mindebből: ő nem a politikai, hanem a szakmai döntéseket igyekezett képviselni, így érdemi válasz nélkül igyekezett kihátrálni minden olyan helyzetből, amikor Hiller például olyasmikről beszélt, hogy nincs demokrácia, hogy a közoktatás janicsárokat képez, akikbe belenevelik a Fidesz politikai akaratát, vagy hogy az iskolaigazgatók kinevezése teljesen egyértelműen a politika belenyúlása az iskolai életbe.

Ezekre például az volt Palkovics válasza, hogy 

  1. Amerikai filmekben mindig van olyan jelenet, hogy az osztályterem ablakán lévő kisablakon benéz valaki. Nálunk nincs kisablak, nincs ellenőrzés, a tanárok zárt ajtók mögött azt csinálnak amit akarnak, szabad a szakmai munka.
  2. Minden érintett szereplőt meg szoktak hallgatni egy igazgatói kinevezésnél, majd egy bonyolult algoritmus alapján döntenek. Sokszor az iskolai közösség akarata mellett, néha bizony szakmai szempontok miatt ellene. Az idei 450 döntés közül csak 12-ben érkezett utólagos kérdés, tiltakozás az EMMI-hez, és abból is csak 3-nak volt nagy visszhangja a sajtóban.

Vagy mit tud mondani vajon Palkovics László arra, hogy amikor Pokorni Zoltánt a Fidesz meghatározó oktatáspolitikusának nevezi valamely múltbéli döntés kapcsán, akkor Hiller vércseként csap le a kijelentésre, és adja elő, hogy Pokorni most olyan, mint amikor egy római légiós a harc után elmegy valamelyik távoli provinciába földet művelni. Nyilván semmit, ugorjunk. Hogy a Fidesz szétverte a felsőoktatási kerekasztalt 2010-ben, és 2014-ben alakította csak újra? "Lényeg, hogy van".

Amúgy a másfél órás vita sok témát érintett, a legtöbbször a KLIK-hez kanyarodtak vissza, ezeket a részeit nagyjából úgy lehet összefoglalni a beszélgetésnek, hogy 

Hiller: A központosított KLIK borzalmas döntés volt, béke poraira, szerencsére most már javítottak rajta, de ettől még sajnos úgy egyenlítette ki az iskolák közti különbséget, hogy a jókat lehúzta a rosszakhoz.

Palkovics: Nem értek egyet ezzel, és bátorság kell ahhoz, hogy változtasson az ember azon, ami nem működik. Mi megtettük, a korrekció helyes dolog, január óta nincsenek negatív hírek a sajtóban.

Ami ezen túl az egész beszélgetést átszőtte, az az, hogy Hiller - politikusként - alapigazságokról és közhangulatról beszélt, Palkovics pedig - mérnökként - adatokkal igyekezett cáfolni ezt. De ugyanez volt a forgatókönyv a moderátor kérdéseire is. Három remek példa:

Felvetés 1: A magyar fiatalok lelépnek, az értelmiségi emigráció egy sorscsapás a hazának.

Válasz 1: Most jött ki egy kutatás, a magyar diákoknak csak a 2,5 százaléka tanul külföldön, viszont 8 százaléknyi külföldi jön ide, ez utóbbi arány folyton nő.

Felvetés 2: Az iskolák nem az életre készítik fel a hallgatókat.

Válasz 2: Egy kutatás szerint a mostani diákok kétharmada olyan munkakörben dolgozik majd, ami jelenleg nem is létezik. Erre nehéz felkészíteni.

Felvetés 3: Senki nem akar tanárnak menni

Válasz 3: Az egyetemeken tanulók 16 százaléka tanárszakon tanul, ők vannak a legtöbben.

Felvetés 4: Nem tudunk nyelveket.

Válasz 4: Nőtt a nyelvvizsgával a felsőoktatásba jelentkezők száma.

Beszéltek hosszan a tankötelezettségi kor leszállításáról is. Hiller szerint óriási hiba volt, Európában ilyenre nincs példa, a lemorzsolódók a legrosszabb körülmények közül jöttek, így a társadalom jóindulatán múlik a sorsuk, ami "gyalázat". Palkovics szerint Ausztriában ez működik, meg kell nézni, hogy nálunk mi a tapasztalat, és egyébként is több alrendszer összehangolásán múlnak ezek a sorsok: egészségügy, szociális ellátás és oktatás.

Nem nagyon jutottak dűlőre abban sem, hogy merre megy az oktatás minősége. Hiller és a moderátor felváltva olvastak Palkovics fejére olyan méréseket, amelyek szerint lemaradunk a régióhoz képest, romlik a diákok teljesítménye. Palkovics szerint viszont mindez még a régi folyamatokat, hatásokat méri, hiszen a mérések pillanatában csak 1-2 éve voltak érvényben a Fidesz-kormány átalakításai, úgyhogy meg kell várni a következő PISA- , OECD, World Economic Forum és egyéb kiadványokat, ráadásul van olyan mérés is, ami szerint nagyon jók vagyunk, például a munkavállalók "hi-tech hozzáadott értékében". Emellett vannak pozitív hatások is, például a pedagógus-béremelés.

Ami a többé-kevésbé konkrét, hírértékű dolgokat illeti, Palkovics azt mondta,

  • nem mondtak le a 9 osztályos iskola bevezetéséről, meglátjuk, még gondolkodni kell rajta
  • jelenleg 10 órát taníthat egy tanár nyugdíj mellett. Ezt radikálisan megemelnék
  • a kötelező óraszám három dolgon múlik: a Nemzeti Alaptanterven, a kerettanterveken és az iskolai tanterveken. Palkovics szerint meg kell majd vitatni a csökkentést, szerinte is ez lenne a jó irány

A beszélgetés azzal a körkérdéssel zárult, hogy ha az MSZP/Fidesz nyer, akkor vajon mi lesz majd az oktatásban. Hiller szerint előbb a választás nevű aprócska problémát kéne megugornia az MSZP-nek, ő addig csak arról tud beszélni, mi a véleménye az oktatásról.

Palkovics viszont - gyönyörűen keretbe foglalva az egész vitát - nagyjából azt a választ adta, hogy 

fogalma sincs, majd akkor eldöntik valakik.

 

index.hu


;