h i r d e t é s

Magyarok, akik még nem is hallottak Orbánról

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Magyarok, akik még nem is hallottak Orbánról

2016. március 28. - 07:34
0 komment

A magyarországi eseményeket nem követik, leginkább a nyelvük köti össze őket a magyarsággal. 

Illusztráció - Forrás. REUTERS

A Hetek riportja az ATV.hu-n.

Orbán Viktor neve többségüknek semmit nem mond, de Gyurcsány Ferencé is csak néhányuknak rémlik, és már alig emlékeznek a tíz évvel ezelőtti, az erdélyi magyarokat megtagadó népszavazásra. A magyar–román határtól tízórányi autózásra fekvő csángó magyar településeken a fiatalok már nem nagyon tanulnak magyarul, és csak sejtelmesen mosolyognak, ha azt kérdezzük, magyar-e vagy román. Húsvét előtt jártunk Ariniben, azaz Magyarfalván, a legtávolabbi csángó faluban.

Forrás: ATV.hu

Az út nagyon hosszú, így van időnk beszélgetni Deáky Andrással, aki a csángók nagy ismerője, lévén maga is csángó. Zárkózottak, ezért nem sikerült őket teljesen összeolvasztani a románokkal. Eddig. Merthogy, ami nem ment ideológiai eszközökkel évszázadokon keresztül, azt a kultúra és identitás nélküli 21. század lassan megoldja. Az első utunk Klézsére vezet: ott él a moldvai csángók másik szakértője, Duma András. Az amatőr néprajzkutató, szociológus szerint a moldvai csángóknak nem sok közük volt a magyar történelemhez, mivel soha nem éltek magyar közigazgatás alatt.

Szerintük Magyarország messze is van, és az elmúlt néhány évben ott is „elromlott a menet”, vagyis a gazdasági helyzet ott sem túl rózsás.

Külföldön próbálnak szerencsét

A Kárpátokon túli csángó településeken a templom a közélet egyik, ha nem a legfontosabb központja ma is. Nagyhét van, így az esti istentisztelet előtt szinte teljesen megtelik a katolikus templom, a csecsemőtől az idős asszonyokig minden korosztály képviseltette magát. A férfiak közül azonban sokan hiányoznak. „Szinte nincs olyan ház, ahol egy-két ember ne dolgozna külföldön” – magyarázza a jelenséget Duma András. A román nyelvű mise nem vonz, meg nem is érteném, így a faluban sétálunk egyet a kora tavaszi estében.

A csángóknak inkább a Székelyfölddel van kapcsolatuk, ami nem csoda, hiszen az iskolák, a magyar nyelvű továbbtanulás és a kultúra is velük köti össze őket – mondja házigazdánk. Magyarország számukra túl messze esik, nincs is hagyománya az odatelepülésnek. A bukaresti magyar nagykövet járt a településen, hogy tájékoztassa az ott élőket a kedvezményes honosítás lehetőségéről, de nem volt nagy az érdeklődés, mint ahogyan a kettős állampolgárság bevezetésétől sem jöttek lázba az itteniek.

„Amit a nyelvükben hordoznak, annyiban magyarok csak a csángók, de igazán románnak sem érzik magukat, hiába román állampolgárok”

– ezt már a magyar nyelvet oktató tanítónő, Andrea mondja, aki székelyudvarhelyi származású. Hatvan tanítványa közül negyvennek külföldön dolgoznak a szülei – de nem „magyarba”. Az 1990-es években még nagyon sokan próbálkoztak Magyarországon munkát vállalni, de szép lassan mindenki továbblépett, mert nem találták meg a számításukat. Ma már inkább Franciaország, Olaszország, Spanyolország van divatban.

Földből élnek

A csángók lakta vidék, mint az Északkelet-Románia régió része, az Európai Unió legszegényebb régiói közé számít, az egy főre eső GDP mindössze 24 százaléka az uniós átlagnak. Ennek ellenére szinte minden faluban számos újonnan felhúzott vagy épülőfélben lévő házat lehet látni – a következő célállomásunkon, Ariniban is. Magyarfalu – ahogy a csángók hívják – szinte a térképen is nehezen fellelhető, mi is csak egy ismerős által rajzolt térkép alapján jutunk el a közel ezer lelkes kis településre.

„Itt nincs munkalehetőség, csak a földből élünk, de az már nem vonzó a fiataloknak – mondja János, akivel a falu kútjánál beszélgetünk, miközben a teheneit itatja. – Én is dolgoztam Magyarországon, de négy-öt éve hazajöttem apám mellé, földművesnek.

Forrás: ATV.hu

A gyereknek már nem ezt a sorsot szánom, ezért taníttatom őket: a román iskola mellett estin még magyar tanórákra is járnak – árulja el, majd kalapjához emeli a kezét, és egy 'Isten áldját' rikkant románul. – Nem értjük mi a magyarokat, ők sem értenek meg minket” – kiált még vissza, mintegy sommázva a mondanivalóját.

A faluban élők szinte mind azt mondták, nem követik a magyarországi közéletet, Orbán Viktor miniszterelnök nevét legfeljebb azok ismerték, akik korábban dolgoztak Magyarországon.

„Messze vagyunk tőlük, nem lássuk itt a magyar híreket” – jegyezte meg egy arini bácsi, aki hétfőnként a román állami tévében szokta nézni a magyar nyelvű adást, onnan tájékozódik a politikáról.

Vallás, a legerősebb tényező

A már idézett tanítónő, Andrea szerint a csángók identitásában a legerősebb tényező a vallás: az egyszerű falusiak katolikus nemzetiségűnek mondják magukat. Ez az identitás segített nekik megmaradni, mivel nem igazán házasodnak más vallásúakkal.

A diktatúra idején meg voltak félemlítve, és a Székelyföldön élőkkel ellentétben nem engedték meg nekik, hogy magyarul beszéljenek – mondja már a hazaúton Deáky András.

Bár az akkori hatalom engedte a csángókat templomot építeni, de a mise csak románul mehetett.

Ez még ma is így van sok helyen – ám a templomokban annak­idején is magyarul beszéltek.

A csángók a legtöbb kutató szerint magyar eredetű népcsoporthoz tartoznak, Magyarország felől érkeztek jelenlegi tartózkodási helyükre. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották. Legtöbben Moldvában, azon belül is Bákó környékén élnek, alapvetően három fő csoportjuk van: a moldvai, a gyimesi és a barcasági csángók.

A római katolikus csángók a magyar nyelv egyik régi dialektusát beszélik, a körülbelül 310 ezres népcsoportból mára csak mintegy 100 ezren tudnak magyarul. A moldvai csángók egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrzi.

 

Hetek / Hajdú Sándor / atv.hu