A Kitekintő ezúttal Szabadhegy Péterrel, Magyarország londoni nagykövetével készített interjút.

Szó esett Magyarország helyéről a világban, a brit-magyar kapcsolatokról, az Európai Unión belüli együttműködésünkről valamint arról beszélgettünk, hogy mit tud tenni a londoni nagykövetségünk annak érdekében, hogy a kinn tanuló magyarság hazatelepülését elősegítse. - írja a kitekinto.hu

Nagykövet úr nemrégiben az Alma Materében, a London School of Economics and Political Science-on  tartott előadást az ottani Magyar Diákközösség szervezésében "Magyarország helye a világban" címmel. Ön hol látja Magyarország helyét a világban?

Magyarország először is az EU és a NATO tagja, vagyis – amint azt Orbán Viktor miniszterelnök is nyomatékosította a március eleji misszióvezetői értekezleten – a Nyugat része, maga a Nyugat. A magyar külpolitikai doktrína alapja pedig továbbra is a magyar nemzeti érdek. A világ ugyanakkor mozgásban van, a világpolitikai átrendeződésekben a nemzeti érdek kell, hogy vezéreljen bennünket. Ezek alapján beszélünk a keleti és a déli nyitásról. Mindeközben pedig a közép-európai sorsközösség része is vagyunk, a közép-európai érdekeket is figyelembe vesszük, ez jelenik a Visegrádi Négyek együttműködésében.

Térjünk át a kétoldalú kapcsolatokra. Ön hogyan jellemezné a jelenlegi brit-magyar viszonyt, melyek a fő pillérei az együttműködésünknek?

Magyarország számára az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok kiemelt jelentőségűek, és a reláció az utóbbi időszakban megerősödött. Mindezt számos magas szintű látogatás is visszaigazolta, legutóbb például február végén Philip Hammond brit külügyminiszter járt Budapesten. Intenzív a gazdasági együttműködésünk, tartalmasak a kulturális kapcsolataink, az egyes nemzetközi és európai kérdésekben rendszeresen egyeztetünk magas és szakértői szinten is.

Biztonságpolitikai együttműködés szempontjából vannak kézzelfogható példái a két ország közötti szorosabb viszonynak?

Már Magyarország NATO-csatlakozását megelőzően szoros biztonságpolitikai együttműködés alakult ki az Egyesült Királyság és hazánk között. Az elmúlt 15-20 évben brit részről nagyra értékelték az érdemi magyar hozzájárulást a balkáni stabilizációs erőfeszítésekhez csakúgy, mint az afganisztáni és iraki missziókhoz. A NATO-csúcson tett magyar vállalást - a Visegrádi Négyek harccsoportjának közvetlen légi támogatását -a brit fél anyagilag és szakértők Magyarországra küldésével is támogatja, a brit védelmi minisztérium pedig továbbképzést biztosít a Honvédelmi Minisztérium állománya számára.

A hagyományos biztonságpolitikai területeken való együttműködés mellett az új típusú kihívások kezelése terén is előremutató a két ország kooperációja. A kiberbiztonság erősítése céljával például London után Budapest rendezett nagyszabású, magas szintű konferenciát 2012-ben.

A brit-magyar gazdasági kapcsolatokat Ön hogyan értékelné?

A magyar-brit gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottak és dinamikusan fejlődnek. A Magyarországra beáramlott brit befektetések összege meghaladja a 3,1 milliárd eurót, és ehhez közel 40.000 magyar munkahely is köthető. Magyarországon a legnagyobb privát munkáltató is egy brit cég, a Tesco. A brit üzleti szférában a közép-európai térség egyfajta reneszánszát éli, amelyben kiemelt helyet kap a politikailag és gazdaságilag rendkívül stabilnak ítélt Magyarország. Kétoldalú kereskedelmünk tavaly meghaladta a 4,4 milliárd eurót, amivel a térségünkben szintén dobogós helyet értünk el. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében kiemelt szerepet töltenek be a már Magyarországon jelenlévő és elégedett brit cégek, valamint az Egyesült Királyságban megtelepedett és megbecsülést élvező magyar vállalkozások is.

Amikor Philipp Hammond brit külügyminiszter Budapesten találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel akkor mindketten egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak növelnie kell a versenyképességet az EU-n kívüli országokkal is. A brit külügyminisztériumban hogyan értékelik a külgazdasági irányváltásunkat először keleti irányba most pediglen déli irányba?

Ön már a kérdésében megadta a választ: mindkét fél egyetért abban, hogy az Európai Uniónak növelnie kell a versenyképességet az EU-n kívüli országokkal.

Hammond úr az Európai versenyképesség növelésének lehetőségeként kiemelte a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodást (TTIP). Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy csak akkor fogja a kormány az egyezményt ratifikálás céljából az országgyűlés elé bocsájtani, hogyha olyan eredményt érünk el a tárgyalásokon, amely kedvező Magyarországnak. Miben hasonló és miben különbözik a brit illetve a magyar álláspont a TTIP tükrében? Számíthatunk a brit fél segítségére ezen kedvező helyzet elérésében?

Összességében elmondható, hogy a mind a brit, mind pedig a magyar fél érdeke egy olyan TTIP-megállapodás, amely további piacot biztosít az Európai Uniónak, természetesen a megfelelő feltételek mellett. Magyarország nyitott, külgazdaság-orientált gazdaságként támogatóan, lehetőségként tekint a tárgyalásokra. Ezzel összhangban a brit fél geopolitikai lépésként és az Uniós tagság melletti pozitív példával kampányol a TTIP mellett. Mindkét ország közvéleménye az Uniós átlagnál nagyobb arányban támogatja a megállapodás létrejöttét. Alapvető elvárásunk továbbra is a megfelelő átláthatóság biztosítása a Tanács és a tagországok felé. Számunkra a megállapodás tartalma az elsődleges, nem pedig a létrehozás időigénye.

A Britek a versenyképességük növelésének egyik eszközeként alkalmazzák a Brit Üzleti Központokat (British Business Centre, BBC). Ezek a létesítmények, hasonlóan a Magyar Nemzeti Kereskedőházakhoz a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat hivatottak erősíteni. A magyarországi Brit Üzleti Központ (melynek vezetőjével a Kitekintő már készített interjút - szerk)nemrégiben ünnepelte az első évfordulóját. Budapest tervezi azt a jövőben, hogy nyit egy Kereskedőházat Londonban vagy egy, a Brit Üzleti Központhoz hasonló létesítményt az Egyesült Királyságban?

Nagykövetségünknek nincs tudomása arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház a jövőben Kereskedőházat kívánna nyitni az Egyesült Királyságban, de talán erről az MNKH új vezetését lenne érdemes megkérdezni. Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Unión belül szabad áruforgalom van, a kereskedőházak elsősorban az Unión kívüli feltörekvő piacokon töltenek be kiemelt fontosságú szerepet.

Beszéljünk az Európai Unión belüli együttműködésről. Mely közös ügyek mentén tudunk együttműködni?

Az Egyesült Királysággal számos ügyben tudunk együttműködni. Ezek közül kiemelkedik az EU versenyképességének növelése, s ehhez köthetően a jogszabályi  környezet hatékonyabbá tétele, az EU demokratikusabbá tétele, az egységes piac kiteljesítése. Az energetikai ügyekben is számos ponton nézetazonosság van közöttünk (az energiabiztonság növelése, a tagállamihatáskör megőrzése az energiamix meghatározásában). A külpolitikai kérdésekben különösen a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség területén számítunk egymásra, de a biztonságpolitikai kérdéseket, most például azIszlám Állam elleni harcot is nagyon fontosnak tartjuk

Van olyan kérdéskör, amiben markánsan eltér a brit illetve a magyar álláspont? Példának okáért a jelenlegi brit kormány az Európai Unió széleskörű reformját szeretné elérni a bevándorlás- és energiapolitika terén, valamint változtatni szeretnének azon, hogy egyre több hatáskör kerül át az Uniós szervekhez. Ebben a kezdeményezésben Magyarország támogatja az Egyesült Királyságot?

A brit kormánynak az EU reformjára vonatkozó törekvései nem szűkíthetők le csupán a EU-bevándorlással kapcsolatos tervekre. Reformtörekvéseik ugyanis elsősorban az EU versenyképességének növelésére és az EU demokratikusabbá tételére vonatkoznak; ezekben számos kapcsolódási pontot látunk. Természetszerűen mi más kiindulópontról közelítjük meg az EU-tagállamokból való bevándorlás kérdését. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve a szabad mozgás joga, és ennek módosítását a magyar kormány nem támogatja.  Fontos megjegyezni azonban, hogy a szabad mozgás jogával visszaélő személyekkel szembeni fellépésre a hatályos uniós jogi keretek között is van lehetőség. Annak eldöntése ugyanakkor a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy az adott ország milyen ellátásokat, juttatásokat ad az uniós állampolgároknak. Az egyenlő bánásmód követelményét azonban bizonyos feltételek mellett alkalmazni kell. A szociális segélyekkel való visszaélés kezelését ugyanakkor mi is fontosnak tartjuk, ebben készségesen együttműködünk a brit kormánnyal.

A felsőoktatási és tudományos együttműködés szempontjából milyennek mondható a két ország közötti viszony? A nagykövetségünk hogyan tud segíteni azon, hogy erősödjenek a kötelékek az otthoni és az Egyesült Királyságbéli intézmények között?

Büszkén mondhatom, hogy a viszony kitűnő. Nagykövetségünk kiváló kapcsolatot ápol a 24 legjobb brit egyetemet tömörítő Russell Csoporttal, különösen a Cambridge, Oxford, Imperial College, King’s College, University College London, London School of Economics egyetemekkel. Nagykövetségünk kezdeményezésére valósult meg 2014 februárjában a Russell Csoport magas szintű delegációjának budapesti látogatása, amely eredményeként számos meglévő tudományos kapcsolat megerősödött és új kapcsolatok is létrejöttek. A brit kutatóegyetemek és intézetek előszeretettel dolgoznak magyar partnerekkel Európai Uniós pályázatokon, az ilyen lehetőségek megtalálásában szintén szerepet játszik nagykövetségünk. Én magam rendszeresen meghívott vendég vagyok brit egyetemeken, ahol előadásaimban beszélek a magyar tudomány legfrissebb eredményeiről is. Ezen kívül jelenleg két ösztöndíj-programon is dolgozunk a Cambridge-i és a skóciai Queen Margaret egyetemekkel, amellyel a fiatal tehetségek továbbképzését és a magyar-brit kutatói kapcsolatok fejlesztését segítjük elő.

A magyar diákság számára egyre vonzóbb felsőoktatási célállomás az Egyesült Királyság. A magyar nagykövetség hogyan tud hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar diákok a tanulmányaik végeztével hazatelepüljenek?

Például azzal, hogy szorosan együttműködünk az itteniMagyar Diákszövetséggel (Hungarian Student Association UK), amelynek egyik legfontosabb célja, hogy kapcsolatot teremtsen a magyar és a Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek és a diákok között. Az Egyesült Királyságban tanuló diákok minőségi képzésükkel és fejlett nyelvtudásukkal a munkaadóknak értékes emberi erőforrást jelenthetnek. Az egyetemi évek alatt megszerzett szakmai kapcsolatok nagymértékben befolyásolják a későbbi elhelyezkedést, ezért a Diákszövetség üzleti kapcsolatok kiépítésével segíti elő a hazatérés lehetőségét.Emellett a nagykövetségünkön érvényes felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal és magyar állampolgársággal rendelkező diákoknak biztosítunk gyakornoki lehetőséget. Az is örömmel tölt el, hogy már több olyan volt gyakornokunk dolgozik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, aki nálunk kapott „kiképzést”.

A jövőre nézve Ön hol lát lehetőséget az országaink közötti kapcsolat szorosabbra fonására?

Célunk a jelenleg is kitűnő politikai és biztonságpolitikai együttműködés további erősítése, és ezzel párhuzamosan a Magyarországi brit befektetések ösztönzése, valamint az Egyesült Királyságba irányuló magyar export fejlesztése. Mindkét kormány a munkaalapú társadalom erősítését tartja az egyik fontos feladatának, ezen a területen is szorosabban tudunk együtt dolgozni. Nem utolsó sorban pedig a jövőben még intenzívebben törekszünk arra, hogy a magyar kultúra, beleértve a megújuló magyar gasztronómia és borkultúra értékeit a brit közvélemény minél szélesebb köre megismerje.

Az interjút készítette: Nagy Dénes András, a Nemzetközi Kör főtitkára.

kitekinto.hu (Címlap Fotó: Szabadhegy Péter, Magyarország londoni nagykövete)