Markánsan csökkent a magyar lakosság száma az elmúlt 20 évben. Az ezredforduló óta ugyanis fél millió magyarral vagyunk kevesebben mostanra.

A tendencia pedig jelenlegi tudásunk szerint egyértelmű, 2080-ra további 1 millió magyar fog eltűnni a semmibe, - potenciálisan - súlyos szociális problémákat hagyva maga után. Olyanokat, mint például a jelenlegi formájában ismert nyugdíjrendszer teljes összeomlása.

Az ezredfordulótól egészen 2019-ig az Európai Unió népesség folyamatosan növekedett, amit leginkább a migráció hajtott. Ez a tendencia azonban 2020-ban megszakadt, ugyanis ameddig 2020 január elsején az EU teljes népessége 447,3 millió volt, addig 2021 január elsejére 447 millióra csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A statisztikusok szerint a legalább 20 éve nem látott megtorpanás minden valószínűség szerint a koronavírus-világjárvány számlájára írható.

Érdekes ugyanakkor, hogy az bár összességében az EU teljes népessége növekedett az elmúlt 20 év során, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez az összes tagállamban megfigyelhető tendencia lett volna. Sőt! Magyarországon például 2001 és 2021 között soha nem volt olyan év, amikor emelkedett volna a népesség. A sok, egyhelyben toporgó évek között ugyanis többször megfigyelhető volt csökkenés is, ami végtére is azt eredményezte, hogy az elmúlt 20 évben 500 000 magyarral lett kevesebb a világban.

A statisztika szerint ugyanis, amíg 2001-ben 10,1 millióan voltunk, addig 2021-ben már csak 9,7 millióan élünk Magyarországon. Az elmúlt 1 év drámai, EU-s szinten is érzékelhető, a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett népességcsökkenése tehát Magyarországon egyáltalán nem egyedülálló történése az elmúlt évtizedeknek.

Óriási probléma a népességfogyás

A legnagyobb baj azonban az, hogy egyelőre nem is látszik semmi olyasmi, ami a magyar népesség csökkenését megállíthatná. Az Eurostat által készített előrejelzés szerint ugyanis az elkövetkezendő 60 év is a népesség súlyos fogyásáról fog szólni Magyarországon.

Ahogy látszik, a statisztikusok előrejelzés szerint 60 év múlva a mai állapotokhoz képest 1 millió (!) magyarral leszünk kevesebben. A 9 milliós lélektani határ alá pedig a mostani becslések szerint 2070-ben kerülhetünk, 50 év múlva tehát sokkal kevesebb magyarral számolhatunk, mint manapság. Feltéve persze, ha minden a mostani, azaz elmúlt évtizedekben is tapasztalt tendenciák útján halad majd tovább. Ez pedig komoly gondokat fog okozni.

Nem elég, hogy évtizedről évtizedre egyre kevesebben és kevesebben leszünk, de a jóléti társadalmakra jellemzően egyre öregebb és öregebb lesz a lakosság is. A kettő együttese pedig azt fogja eredményezni, hogy sokkal nagyobb idős néptömeg fog jutni sokkal kevesebb számú munkaképes korú egyénre. Szakértők szerint pedig a gyakorlatban ez azt fogja eredményezni,

hogy jelenlegi formájában a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntartatlanná fog válni.

Ennek az oka egyszerű, nem lesz annyi dolgozó ember, aki megfelelő mértékben tudná biztosítani a temérdek nyugdíjas nyugdíját. Persze, most potenciálisan egy évtizedek múlva jelentkező problémáról van szó, de ha nem történik semmi, akkor nagyon látványos lesz majd hirtelen a crach. A nyugdíjrendszer változtatására persze temérdek megoldás létezik, az egyik legegyszerűbb, a jelenlegi rendszerre is alkalmazható változtatás, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt.

A végtelenségig azonban ez sem egy fenntartható modell, főleg úgy nem, hogy Magyarországon bár ez elmúlt években növekedett a születéskor várható életévek száma, de még így is az EU egyik legbetegesebb, legkevesebb ideig élő nemzete vagyunk. Egy brutális nyugdíjkorhatár emelés tehát azt eredményezné, hogy a társadalom jelentős része a sírjáig tartóan is dolgozhatnak, legrosszabb esetben.

Vannak még népességügyi gondok

Az Eurostat friss, népességügyi jelentéséből kiderült még az is, hogy az EU-ban átlagosan a városokban magasabb a munkaképes korúak aránya, mint a vidéki területeken, ugyanakkor a termékenységi ráta vidéken viszont magasabb, mint a városokban. És ha mindez nem lenne elég, akkor az EU-ban élő nők első gyermekük születéskor betöltött életéve is markánsan növekszik:

• 2013-ban ugyanis az első gyermekét váró nők átlagéletkora 28,8 év volt,
• 2019-ben viszont már 29,4 év. Sőt,
• az EU-ban a 40 év feletti anyák élőszüléseinek az aránya is több mint a kétszeresére nőtt, a 2001-es 2,4 százalékról, 2019-re 5,4 százalékra.

penzcentrum.hu