A lap birtokába jutott dokumentum szerint a kormány 2024-től a tanárok egynegyedét jutalmazná, másik negyedüket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A szakszervezetek tiltakoznak. Az oktatáskutató szerint a döntés miatt tovább nőhet a pályaelhagyók száma.

Jelmezben tiltakoztak januárban a budapesti Közgazdasági Politechnikum tanárai. Így reagáltak a kormány teljesítményértékelési rendszerének hírére, ami többek között azt is megszabná, hogy a pedagógusok hogyan öltözködjenek. Az oktatók szerint tanítani így is lehet, a lényeg nem ez. A teljesítményértékelési rendszer koncepciójának újabb, a Népszavához eljutott verziójában már nem szerepel a megjelenéssel kapcsolatos elvárás.

Az viszont igen, hogy a kormány februártól 40-50 iskolában tesztelné a rendszert. Nyáron lenne egy tesztértékelés, majd a szükséges korrekciók után szeptemberben elindulhatna a rendszer, ami évente ellenőrizné a pedagógusokat.

A tanárokat 100 pontos rendszerben értékelnék: ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük, és tíz kompetenciaterületen, -úgy, mint eredményesség és terhelhetőség – bizonyítaniuk kell. Ha bejutnak a tantestület legjobb 25 százalékába, plusz pénzt kapnak, az alsó 25 százaléktól viszont fizetést vonnának le.

A PDSZ ügyvivője szerint ez azt jelenti, hogy az egyik tanár úgy kap majd magasabb béremelést, hogy azt a másik tanártól veszik el. Nagy Erzsébet felháborítónak tartja, hogy olyan elvárásokat akarnak érvényesíteni, ami sem a pedagógustól, sem az intézményvezetőtől nem várható el, például hogyan alakulnak a tanulói hiányzások, milyen az érettségi, a felvételi adatok számaránya - ez szerinte nagy mértékben nem a pedagógustól, főleg nem az intézményvezetőtől függ.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez a fajta értékelés szétszakíthatja a tantestületeteket, és a jobb eredmény elérése miatt önkizsákmányolásra kényszeríti a tanárokat. A szakszervezetek levelet írtak az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak.

"Ismételten a kormány egyeztetés nélkül, csak a koncepció ismertetése után hozott ki jogszabályt, ami megint az Európai Bizottságnak tett ígéretével nincs szinkronban" - fogalmazott Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Nahalka István oktatáskutató aggályosnak nevezte, hogy a dokumentum nem fogalmazza meg pontosan, mit jelent a teljesítmény, és azt sem, hogy hogy fogják mérni. Szerinte ez csupa olyan dolog, amit vagy kötelezően a munkaidejében el kellene látnia a pedagógusnak, vagy pedig amire bérpótlékot kellene kapnia, mert felette van azoknak a feladatoknak, amiket kötelezően el kellene látnia - tehát semmiképpen nem lehet az értékelésnek a része. A szakértő úgy látja: az új rendszerrel, ami 2024-től teljesítmény alapon büntetné vagy jutalmazná a tanárokat megszaporodnának a felmondások.

A Belügyminisztérium az ATV Híradóval azt közölte: "nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is."

Hozzátették: "a pedagógusok körében 2022-ben végzett kérdőíves felmérés erősítette meg, hogy egy átfogó teljesítményértékelési rendszer bevezetése ösztönző hatással lehet a köznevelésben dolgozók teljesítményére." (atv.hu)