De akkor mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein ezáltal lerövidíti a reakcióidőt, megemeli az adrenalin szintet és lehetővé teszi a nagyobb fizikai igénybevételt.

A koffein természetes stimulánsként könnyen bejut az agyba, és pozitív módon befolyásolja az agysejteket. Viszont minél többet fogyasztunk belőle, annál jobban hozzászokik a szervezetünk, és idővel gyengébb választ ad rá.

A zsírégető csodaszer

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet. Hatására az izmok az energiatermeléshez glikogén (a szénhidrát egy formája) helyett zsírt égetnek.

A koffein nem csak a szellemi, hanem bizonyítottan a fizikai teljesítőképességet is fokozza. A szervezetben mobilizálja a zsírsavakat és a glükózt, melyek a szervezet két fő energiaforrását adják – magyarázta dr. Borbola József, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet belgyógyász-kardiológusa.

Csökkenti a béldaganatokat?

Egy másik kutatás szerint pedig napi több csésze kávé jelentős mértékben csökkentheti a béldaganatok kockázatát. Az USA Országos Rákkutató Intézetének kutatása azt mutatta, hogy a napi négy csésze fekete levest fogyasztó résztvevőknél 15, a hat vagy több csészével fogyasztóknál pedig akár 40 százalékkal is alacsonyabb a betegség kialakulásának valószínűsége, és már napi egyetlen csésze kávé is közel felére csökkenti a száj- és a nyelőcsőrák kockázatát. Erről a kutatási eredményről azonban már szkeptikusan nyilatkozik a szakértő.

5-6 kávétól egész napra gyorsabb lesz a pulzus, soka nem térhet vissza a nyugalmi állapotba. Minden nap ezt nem lehet egészségkárosodás nélkül csinálni, így tulajdonképpen megfontolandó, hogy ha 15-40 százalékkal csökkentjük a bélrendszeri daganatok kockázatát, és ugyanennyivel növeljük a szív- és érrendszeri panaszokat, akkor megéri-e? – tette fel a kérdést Borbola József.

A kávé maga a boldogság

A bochumi Ruhr Egyetem kutatómunkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a 200 milligramm koffein (két-három adag kávé) elfogyasztása után 30 perccel elvégzett feladatokban jobb lett a kísérleti alanyok szófeldolgozása, mint koffein nélkül volt, ám csak a pozitív jelentéstartalmú szavak esetében. A negatív és a semleges tartalmú szavakkal szemben a pozitív jelentésű szavakat gyorsabban és pontosabban ismerték fel koffein hatása alatt a tesztalanyok. Így akár a kávéfogyasztás egy pozitívabb szemlélet kialakításában is szerepet játszhat.

Az igazi feketeleves

Ki-ki döntse el maga, hogy a fent felsoroltak mennyire szólnak az intenzív koffeinfogyasztás mellett, az viszont kétség kívül ellene szól, hogy a koffein fokozza a szív- és veseműködést.

Nem csak az agyi, hanem értelemszerűen a vese ereit is tágítja, így lehetséges az, hogy kávézás után sokkal gyakoribb a vizelési inger. Vesebetegeknek ezért csak korlátozott mennyiség bevitele javasolt – figyelmeztetett a belgyógyász, hozzátéve: szívbetegek ugyan fogyaszthatnak koffeinos italokat (napi 1-2 kávét maximum), de szívritmuszavarban szenvedőknél növelheti a tünetek sűrűségét.

Nem szünteti meg a fáradtságot

A tévhitekkel és a fent felsorolt pozitív hatásokkal ellentétben a kávé, illetve a koffein, nem szünteti meg a fáradtságot, az a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza és csak pihenéssel múlik el! A koffein csupán az ébrenlét, a szabadidő, a munka pillanatit tudja még intenzívebbé tenni.

Ebéd után jöhet a feketeleves

Ha jó időben és ésszerűen isszuk azonban, akkor optimális hatás is elérhető vele az emberi szervezet igényeinek megfelelően. Barna Lajosné Éva, dietetikus szerint az egyes emberek igényei nagyon különbözőek ugyan, de néhány alapszabályt mindenkinek érdemes betartania:

• Az első és legfontosabb, amit be kell tartanunk, hogy lefekvés előtt 4 órával már ne igyunk kávét! A legfontosabb kávézási időszak a reggel és a késő délután.
• Éhgyomorra sose igyunk kávét, étkezés után inkább, hiszen ilyenkor az emésztést is serkenti. Ha éhgyomorra döntünk le egy feketét, a kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak. Az éhgyomorra fogyasztott kávé növeli a gyomorfekély kockázatát is.
• Épp a vízhajtó hatás miatt kínálják a legtöbb vendéglátóhelyen egy pohár vízzel a kávét, ennyit otthon is meg kell inni mellé. Vesebetegek pedig konzultáljanak orvosukkal a napi elfogyasztható mennyiségről!
• Epebetegek vigyázzanak, ők ugyanis már egyetlen csésze jó erős feketétől rosszul lehetnek.
• Napi 2-3 kávénál több egészséges embereknek sem ajánlott, a szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknek pedig általában még ennyi sem.
• A gyerekeknek ne adjunk kávét! Ha csemeténk fáradtságra panaszkodik, egy kocka csokoládéval, vagy egy bögre kakaóval felfrissíthetjük.
• Minőségi, ellenőrzött kávét fogyasszunk, az ellenőrizetlen gazdaságból származó kávék ugyanis olyan csersav-összetétellel rendelkezhetnek, ami káros is lehet.

(WEBBeteg)