Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek menekülteket Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rendszerhez - jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után - írja a ma.hu. 

Beata Szydlóval tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nincsenek új német javaslatok. Csupán arról a már korábban felmerült gondolatról van szó, hogy uniós tagállamok egy csoportja "elképzelhetőnek tartja" menekültkontingensek önkéntes átvételét Törökországtól, de csak akkor, ha Törökország igényel az EU-val kidolgozott akcióterven túlmutató segítséget, és kizárólag "cserébe" azért, hogy megszűnik a Törökországból az EU-ba irányuló "illegális migráció". 

"Itt még nem tartunk" - tette hozzá a német kancellár. 

A menekültkontingensek önkéntes átvételére adott esetben hajlandó tagállamok a jövő heti uniós csúcs előtt ismét megbeszélést tartanak a török miniszterelnökkel a püsszeli osztrák képviseleten. A tavaly novemberben elfogadott akcióterv végrehajtásáról és az esetleges kontingensek összeállításáról folytatandó tárgyalásról "nagyon transzparens" módon beszámolnak majd a 28 tagország értekezletén és a sajtó nyilvánossága előtt - mondta a német kancellár. 

Angela Merkel és Beata Szydlo a berlini kancellári hivatalban tartott tájékoztatón egyaránt hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani az illegális migráció visszaszorításáról szóló EU-török akciótervet és meg kell erősíteni a görög-török uniós külső határ védelmét. 

Bejelentették, hogy lengyel javaslatra Németország és Lengyelország közös humanitárius programot indít Szíria térségében a menekültválság enyhítésére. Angela Merkel elmondta, hogy nagy örömmel karolja fel a lengyel javaslatot. Szavai szerint a két ország jordániai vagy libanoni iskola- vagy kórházépítési programmal foghat össze a menekültválság enyhítéséért. 

A német kancellár megjegyezte: örömmel fogadta azt is, hogy Lengyelország készen áll a 160 ezer menekült tagországok közötti kötelező elosztásáról hozott uniós döntésből fakadó kötelezettsége teljesítésére.

Beata Szydlo a válságkezelés ezen eleméről nem beszélt, viszont kiemelte, hogy Lengyelország aktívan közreműködik a válságkezelésben, és az uniós külső határok védelmére, valamint a Szíria térségében élő menekültek pénzügyi és humanitárius támogatására helyezi a hangsúlyt, a menekültek uniós tagországok közötti elosztására szolgáló állandó rendszer gondolatát pedig elveti. 

A humanitárius kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az "jó jelkép és példa, amelyet más országoknak is követniük kellene, ha részt akarnak vállalni a migrációs válság legyűrésében". 

A pit EU-tagságról tervezett népszavazással kapcsolatban mindketten hangsúlyozták, hogy mindent meg kell tenni Nagy-pitannia európai uniós tagságának megőrzéséért. Ugyanakkor Angela Merkel hozzáfűzte, hogy a pit uniós tagság mellett az uniós alapszabadságokat, köztük a munkavállalás szabadságát is meg kell őrizni. Beata Szydlo pedig azt mondta, hogy a pit reformjavaslatok "többnyire elfogadhatóak" Lengyelország számára, ám azért is mindent meg kell tenni, hogy érvényesüljenek a Nagy-pitanniában dolgozó lengyel állampolgárok jogai. 

A lengyel kormányfő bemutatkozó látogatást tett a német kancellárnál. Megbeszélésüket igen gyümölcsözőnek nevezte és hangsúlyozta, hogy hazája Németországgal közösen akarja tovább erősíteni az EU-t, és a jó és szoros kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik. Megállapodtak arról, hogy tovább folytatják a kormánykonzultációk sorát, a két kabinet júniusban tart közös ülést, és a két államfő részvételével megünneplik a két ország alapszerződése aláírásának 25. évfordulóját. 

Beate Szydlo a kancellárral folytatott megbeszélés után beszédet mondott az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Stiftung fórumán. Kiemelte, hogy "Lengyelország az EU tagja és mindig is az marad", és ugyan együttműködésre törekszik az uniós intézményekkel, de nem fogadja el kritika nélkül azok valamennyi döntését. 

Hozzátette, hogy az EU-ban nem kell aggódnia senkinek a lengyel kormány tevékenysége miatt, hiszen a "lengyel demokrácia kitűnő állapotban" van, a Jog és Igazságosság (PiS) egypárti kormányával szemben megfogalmazott bírálatok pedig jórészt a médiából származó hamis, félrevezető információkon alapulnak. Kiemelte, hogy "nem egymásról kell beszélni, hanem egymással".

A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy csak az EU egységes fellépésével lehet megoldani az ukrán válságot, és minden egyéb területen is arra kell törekedni, hogy megmaradjon az EU egysége. Megjegyezte, hogy a Lengyelországot elkerülő Északi Áramlat II. földgázvezeték ügye nem járul hozzá az egységhez. 

A lengyel-német kapcsolatokról szólva hangoztatta, hogy "erős Németország nélkül nincs erős Lengyelország", és a két ország az "EU erős pillérét" alkotja. 

Hozzátette: önmagában az a tény, hogy Berlinben van, mutatja, hogy kormányának rendkívül fontos Lengyelország Németországhoz fűződő viszonya. 

Beata Szydlo hivatalba lépése után csaknem 100 nappal tett bemutatkozó látogatást Berlinben. Szakértők szerint ez szokatlanul hosszú idő, és zavart jelez a lengyel-német kormányzati kapcsolatokban. 

Az új lengyel kormány tevékenységét ugyan számos német politikus bírálta, a német kormány tagjai viszont nem kritizálták nyilvánosan a varsói vezetést, hanem rendre kiemelték, hogy a két ország kapcsolata történelmi távlatban szemlélve kiemelkedően jó, és ezt a kapcsolatot tovább kell építeni.

ma.hu